Zsinagóga

látogatható: hétfőtől csütörtökig: 04.01 és 09.30 között 10.00-18.00-ig
                                                        10.01 és 03.31 között 10.00-15.00-ig
                     péntek:                                                           10.00-14.00-ig
                     szombat:                                                         zárva
                     vasárnap:                   04.01 és 09.30 között 10.00-18.00-ig
                                                         10.01 és 03.31 között 10.00-15.00-ig  

Belépődíj: 5 €                                   
A firenzei Zsinagóga igen látványos épület a város szélén, bár a mór stílusban épült Zsinagógák általában így, vagy nagyon hasonlóan néznek ki a Föld bármely pontján. Rózsaszínes téglából épült falai és hatalmas zöld kupolája a XIX. század vége felé épült. Mivel eléggé érdekel minden, ami Firenzében látható, ide is betértem a város körüli sétám alkalmával. Szép volt, és számomra érdekes is, bár ha nem ott megyek el mellette, talán nem kerestem volna fel, de így kihagyhatatlannak éreztem. Valószínűleg fényképezni nem lehetett, de nem is próbálkoztam. Illetve hát nem is igaz, amit írok, két fényképem van róla..., a kapun kívülről készítettem őket.
-

-
Ezt a cikket találtam a firenzei zsidósággal kapcsolatban, számomra nagyon érdekes és értékes információkkal. 

Loggia del Tessitori (Szőnyegszövők loggiája) +

.Nem bizonyosan tudják, ki volt az alkotója a  Via San Galló 34 alatt lévő 5 árkádos reneszánsz stílusban épült csarnoknak, egyes források szerint Giuliano Sangallo volt a tervezője, mások szerint Cronaca. Igazából nem a loggiája miatt  érdekes számunkra ez az épület, hanem mert itt szőtték a Medicik megbízására azokat a csodálatos falikárpitokat, melyek a Pitti palotába, az Uffizibe és a Galleria dell Akadémiába, egyéb palotákba és feltehetően templomokba is kerültek és díszítik ma is az épületeteket. "Arazzi"-nak hívják ezeket a különleges alkotásokat. Mondjuk például ezt: 
-


Museo Stibbert

Múzeum 
Főleg talán a férfiaknak lehet érdekes egy olyan múzeum, amelyben hatalmas fegyvergyűjteményt lehet látni. A XIV és XIX. század közötti időkig terjed itt a fegyver arzenál. Már maga az épület is izgalmas, ezért nőknek is ajánlott!  Federick Stibbert (1838-1906) angol apától és toszkán anyától  származó műgyűjtő volt, kertjük, házuk egyvelege a toszkán és az angol stílusnak. Maga az épület már a városon kívül van északi irányban, a Montughi domb oldalában, szóval kirándulás is egyben a Fiesole felé lévő domboldalra. 

A múzeumban azért nem csak fegyverek, hanem egyéb, pl. nők számára érdekes tárgyak is láthatóak..., ha nem is túl sok.   Via Federico Stibbert 31 a múzeum címe, bár más számok is feltűnnek, pl. a 26. Úgy tűnik, hogy leginkább autóval lehet oda eljutni északi irányban. Talán busszal is..., már csak azt kellene tudnom, hogy melyik busszal és hogy hol kellene leszállni, de azt sajnos nem tudom. De persze akár gyalog is felmehetünk, ha jó kondícióban vagyunk! Amit a múzeumból itt a neten látok, az azt súgja, hogy egy látogatás akár egész napos programnak néz ki. Amikor mi gyalog mentünk fel Fiesoléba, akkor "találkoztunk" a múzeummal, de idő hiányában nem tudtuk megnézni. Bár ez sosem lehet ok, legfeljebb indok..., mindent sajnos keveseknek sikerül felfedeznie. Mondjuk a Fiesoléba gyaloglás helyet talán megnézhettük volna azt a múzeumot..., de akkor az izgalmasabb programnak tűnt..., és valóban felejthetetlen élmény volt Fra Angelico útját megjárni. De talán erre a palotára is lesz még lehetőségünk..., izgalmas lehet.
-



Museo Horne

Museo Horne

látogatható: 09.00-13.00  vasárnap zárva
belépődíj: 5 € 
Ez a múzeum a Ponte alle Grazia híd vonalában a város északi oldalán található a Via dei Benci 6 szám alatt. Herbert Percy Horne (1864-1916) Firenzében élő angol származású szenvedélyes műgyűjtő volt, aki megvette ezt a palotát az elszegényedő Corsi családtól. Súlyos tüdőbetegsége miatt választotta Horne Itáliát új hazájának, de így sem élt sokáig. Ám amíg élt, szenvedélyesen gyűjtötte a műtárgyakat. Itt részünk lehet abban, hogy egy igazán gazdag polgári otthonban nézelődjünk Firenzében. Érdekességként írom, hogy a híd déli oldalának folytatásában van a Museo Bardini a Piazza de Mozzin. Mindkettő magángyűjtemény, és hasonlóan izgalmas régi itáliai-firenzei relikviákat láthatunk bennük. Szerintem már maga az is nagyon izgalmas, hogy bejuthatunk ilyen jellegű épületekbe, egykori otthonokba. Sajnos még én sem voltam egyikben sem, a Bardiniben majdnem, de éppen zárva volt valamiért. Ám a Bardini múzeum tényleg "csak" múzeum, nem egy otthon, amibe múzeumba illő tárgyak vannak. Persze nem kell, és talán nem is szerencsés összekötni a két látványosságot, csak érdekességként említettem együtt őket. Horne úgy újíttatta és alakíttatta ki az amúgy is gyönyörű épületet, hogy az tipikus példája legyen egy igazi reneszánsz otthonnak. Sajnos nem sok ideje volt erre, hiszen 5 évvel Firenzébe költözése után meghalt, de pár nappal halála előtt az olasz államra hagyta múzeummá alakított gyönyörű otthonát.A festményeken, grafikákon kívül az eredeti firenzei reneszánsz berendezés a konyhától kezdve a fürdőszobáig és háztartási eszközökig szemet gyönyörködtető. Giotto, Masaccio, Gozzoli, Giambologna, Luca Signorelli, Filippo Lippi és még számtalan ismert és annyira nem közismert reneszánsz művész alkotását láthatjuk ebben az "otthonban". 


Giardino és Museo Bardini

wikipedia

Giardino Bardini

Museo Bardini
Nyitva minden nap száma: 
8:15-16:30 (a következő hónapokban a november, december, január, február) 
8:15-17:30 (március) 
8:15-18:30 (a hónap április, május, szeptember, október) 
8:15-19:30 ( a következő hónapokban a június, július, augusztus)
Zárva a hónapok első és utolsó hétfőjén, január 1, május 1 és december 25
A Piazza Mozzi 1. számú épületben van a Bardini múzeum a Ponte alle Grazia közelében az Oltrarnón. Stefano Bardini műkereskedő volt, de nem minden megszerzett tárggyal kereskedett, jó néhányat meghagyott magának. Nos ezeket az alkotásokat lehet megtekinteni ebben a múzeumban. Sajnos nekem nem volt szerencsém, nem találtam nyitva, de nagyon szeretném látni. Stefano Bardini 1923-ban halt meg, és Firenzére hagyta jelentős mértékű gyűjteményét. Valójában minden létező korszakból láthatunk itt egy keveset kb. 20 teremben. A könyvem szerint a gyűjtemény egy európai fővárosi múzeumnak is megfelelne. Ezt figyelembe véve, ha szeretnénk a múzeumot és a Giardino Bardinit is megnézni, akkor célszerű az Arno rakpartja felől a Ponte alle Graziánál lévő Piazza Mozzin kezdeni a látogatást a múzeumban. Utána átsétálhatunk a kertbe, és lassan felfelé haladva megnézni annak gyönyörűségeit.  A kertnek amúgy két bejárata van,  alsó szakaszán szemben állva a kerttel jobbra van az ottani bejárat, felső szakaszán pedig a Vártól rövid távolságra. A kertben felfelé menni nem lesz könnyű, de ott legalább nézelődhetünk a pihenők közben. Miután itt végeztünk talán lenne időnk és erőnk onnan átsétálni akár a Via di Belvederén és a Scalea Monte del alle Crocin a Piazzale Michelangelóra.
 -

-
-
Egy másik opció: Mi a Boboli kertből fenn jöttünk ki és a vár mellett átsétáltunk (vagy esetleg a várba is be lehet már sétálni!) a Bardini kertbe annak felső bejáratán. Ez is egy lehetséges megoldás, aminek végén majdhogynem az Arno partjára érünk..., de így a Bardini múzeum valószínűleg kimarad, ahogy sajnos nekem is, mert sem az időbe, sem az energiába már nem igazán férhet bele a Palazzo Pitti, a Giardino Boboli és a Giardino Bardini után. Na meg két kert egymás után?  Firenzében nem mindig a vágyaink alapján kell felkeresni a látnivalókat, hanem néha az időspóroló célszerűség hasznosabb. A Bardini kert stílusában teljesen más, mint a Boboli, és ne felejtsük el, hogy jó magasan vagyunk, a kert erősen lejt, ezt is érdemes kihasználni! A Bardini kert alsó kijárata a Piazza Mozzi közelében van és visz minket már majdnem a rakpartra, a Ponte alle Graziához. Igaz, itt van a Piazza MozzinBardini múzeum, ami a mostani állás szerint 19 órakor zár be, így elvben az is beleférhetne, ha bírjuk szusszal és persze ha a múzeum nyitva tartása is megfelelő.. 
-
-
-
-
-

-


-
-

-


-
-
Loggia Belvedere, ahol könnyű étkezésre, felfrissülésre, kávézásra van lehetőség miközben csodálhatjuk Firenzét. 
-
-
-
Dávid alakja jól látszik a nagyítható kép közepe táján a Piazzale Michelangelón.
-



-----------------------------------------------------------------------
-
Egy utolsó kép távolról a Bardini kertről.  Akkor, amikor a kép készült, bizonyára még nem tudtam, hogy mit látunk, csak azt láttam, hogy valami érdekes, fényképre, sőt megtekintésre való. Az irány azt mutatja a térképen, hogy a Michelangelo térről fényképezhettem..., mint ahogy a fentebbi képeken a kertből fényképeztem a Michelangelo teret. A várfalból is látszik egy szakasz, ami végigkísér minket a Via Belvederén. 
-
Ebben a múzeumban sajnos nem voltam, a nyitva tartása a fenti linken látható.
-
Ezt a linket megnézve látszik a Bardini kert alsó része, kijárata és a Piazza Mozzin lévő Bardini múzeum. Talán 40 méter lehet közöttük a távolság, de a múzeum nyitva tartásának utána kell nézni, mert nem egész napos. Ott van fentebb a link.
-
További képek:

Casa di Dante

Casa di Dante

látogatható: 10.00-17.00-ig, hétfőn zárva
belépődíj: 4 € Dante igazi neve Durante degli Alighieri volt, hogy miért is lett Dante néven ismert a világban, azt nem tudni. Talán valami becéző formaként ragadt rá. A már majdhogynem elfeledett, ravennai száműzetésben élt és meghalt költő ismét"divatba jött" Firenzében a 600. születésnapja előtt. 1265-ben született, 600. évfordulóján, 1865-ben Firenze városa úgy gondolta, hogy valahogyan fel kell melegíteni az emlékét. Meg is tették, komoly munkálatokkal varázsoltak egy kis kemény középkort a belváros szívében. Talán csak a helyszín volt eredeti, hiszen valóban ott élt a nagy költő.
-
-
És a hírnév nagy úr, Dante Alighieri az Isteni színjátékkal komoly hírnevet szerzett magának, de igazából szülővárosában, Firenzében csak 1865-ben kezdtek el komolyan foglalkozni személyével, művészetével. Akkoriban már azt se nagyon tudták, hogy pontosan hol lehetett az ő otthona..., mert hát azon a környéken, ahol ő lakott, egy "nagytakarításon" leromboltak minden épületet. Firenzében és általában a középkori Itáliában szokás volt, hogy az esetleges háborúskodások után a vesztesek, száműzöttek házait lerombolták..., ennek lett áldozata Dante eredeti otthona is..., hát felépítettek neki egy újat! Ha már éltében nem tért vissza Firenzébe, az emlékét valahogyan csak visszacsempészték. "Egykori otthonát" komoly újjáépítéssel és némi "színezéssel" olyanná formálták, amilyennek bizonyos képek, bejegyzések és egyebek alapján elképzelték, és ma Dante múzeumként tartanak számon. Az épület környezetét is úgy alakították, hogy egy tökéletes középkori enteriőrt hoztak létre. Én sajnos még nem voltam magában az épületben, nem volt nyitva ottjártamkor, csak kívülről láthattam. Mint megtudtam, a végső restaurációs munkák a XX. században készültek el..., lehetnek kétségeink az eredetiséget illetően, de az épület meglátogatása legalább annyit jelent, hogy el tudjuk képzelni azt az épületet, amilyen LEHETETT Dante egykori háza, otthona. Giuseppe Castelluccinak hívták azt a XX. századi építészt, aki ezt az illúziót létrehozta számunkra. A lakótoronyba be lehet menni, bizonyára érdekes korhű tárgyakat is láthatnak a látogatók.. Maga a toronyszerű építkezés használata is élmény. Frissebb információk a múzeumról 

Chiesa di Sant'Ambrogio

wikipedia


panorámakép

A látogatási időt eddig nem sikerült kiderítenem, valószínűleg csak a rendeltésének megfelelő időben van nyitva. 
 Firenze egyik legrégibb temploma, a VI. században alapították, de több korszakváltást átélt, míg mai formájában láthatjuk. Különlegesen nagy becsben tartott kincse egy márványkehely, melyben egy pap vércseppeket talált, melyek a kehelyben maradt áldozati borból alakultak át vérré. Ezen esemény a legenda szerint a XIII. században történt, de magát a templomot a VI. században alapították. A vért egy fiolába zárták és egy Mino da Fiesole által faragott márvány tabernákulumba helyezték, ott van ma is. Sajnos saját szememmel még nem láthattam a templom belső terét, többnyire zárva van, de a neten található képek alapján igen szép lehet. A főoltártól balra lévő kápolnában egy különleges freskót láthatnánk, melyen  Cosimo Rosellia mű alkotója, egy körmenet képét mutatja. Az érdekesség ebben a képben nem csak a körmenet, hanem a templom XV. századi homlokzatát is láthatnánk rajta. Ezen túl a freskón több firenzei ismert személy beazonosítható volt azoknak, akik ismerték az arcukat. Az 1966-os árvíz komoly károkat okozott ebben a templomban is, melynek külső megjelenése most már a lehető legpuritánabb. 

Chiesa di Santa Trinita + Sasetti kápolna

wikipedia

Látogatható: 07.00-12.00 és 16.00-19.00
ingyenes
-


-
1077-ben építettek a ma álló templom helyén egy kápolnát a Vallombrosa szerzetesrend tagjai. Gualbertónak hívták a rend alapítóját.  Az inspirálta a kápolna felépíttetésére, hogy egy alkalommal találkozott testvére gyilkosával és meg akarta bosszulni öccse halálát. Ám ekkor megjelent előtte Krisztus képe, minek hatására elállt szándékától.  
Magát a ma is álló Santa Trinita templomot csak jóval Gualberto halála után, a XIII. században kezdték el építeni román stílusban. 
A Santa Trinita templom mai megjelenése a XVI. században jött létre, és Bernardo Buontalenti munkáját dicséri. Homlokzatának a századra jellemző klasszicista stílusa viszonylag visszafogott, és befolyásolja látványát a környezet szépsége is. Egy térre néz, mely teret, gondolom nem véletlenül, Piazza Santa Trinitának hívnak. Az csak most jutott az eszembe, hogy az a tér kifejezetten háromszögletű..., de persze valószínűbbnek tűnik a Szentháromságra utalás. 
-
 A templom belső tere is több átépítésen esett át, jelen állapotában a gótikus stílus jegyeit hordozza. A régi időkben a templomoknak voltak támogatói, akiknek anyagi támogatásukért cserébe örök érvényű emléket állítottak közismert művészek által. Így volt ez ebben a templomban is, ennek szemléletes példája a Sasetti kápolna, melyben Domenico Ghirlandaio freskói állítanak emléket a feltehetően igen gazdag Sasetti családnak. De ez a freskóciklus nem csak róluk szól, hanem megjelenik a képeken a Medici család számos tagja is. Lorenzo Medici például a kápolna tulajdonosa, Francesco Sasetti mellett állva fogadja fiait, akiket a kor jeles személye, a fiúk oktatója, Angelo Poliziano kísér fel egy lépcsőn. A fiai, Giuliano, Piero és Giovanni majdan formálói lesznek Firenze és Itália sorsának, de sajnos egyikük sem ért fel apjuk nagyságához, szerepük megítélése Firenze és Itália történelmében inkább negatív volt.
-
-
-

Chiesa e Museo di Ognissanti (Mindenszentek temploma-humiliatik)

Véletlenül kettő Ognissantis fejezetet írtam, de ha már megírtam, nem törlöm ki egyiket sem, mert nem pont egyformák. Firenze egyik ékköve az a kis templom, és nem egészen ugyanolyan a két bejegyzésem..., bár nagyjából egyformának kell a lényeget tekintve lennie! :-)

wikipedia


látogatható: 07.15-12.30-ig, pénteken zárva
ingyenes
A bencés rendiek temploma
látogatható: hétfő, kedd és szombat 09.00-12.00-ig. 
Chiesa_di_Ognissanti_ (Mindenszentek temploma)
-
 Az Ognissanti templom az Arno jobb oldali rakpartján található, mégpedig az Amerigo Vespucciról elnevezett rakparton. A kisebb templomok közé tartozik, de kívül, belül egyaránt nagyon szép és kedves. A templom a humiliáti (megalázottak) szerzetesek által fenntartott épület volt. Hogy kik is voltak a humiliátik? Észak Olaszországból érkeztek Firenzébe még a XIII. század elején, és nem véletlenül választották maguknak az Arno partját, ugyanis mesterségük a textilgyártás volt. Ehhez a művelethez bizony sebes folyású bőséges vízre volt szükségük, és eme cél eléréséhez mesterséges gátat építettek az Arnóba. Textilgyártás már nem folyik itt, de máig jó szolgálatot tesz a gát a folyó "működésében", mert állandó magasságban tartja a városi szakaszon a víz szintjét. A középkorban igen nagy területet foglaltak el munkájukkal, de a firenzei gyapjú fogalom volt az akkori időkben az ő munkájuk által. Különösen nemes és drága árnyalatok voltak a lila, a rózsaszín és a piros, mely színeket különleges módon egy csigafajta (tüskés bíborcsiga) révén állítottak elő. Azt írja a könyvem, hogy mind a templom, mind a kolostor díszesebb volt régen..., hát most sem szerények! A humiliátik 1256-ban építették fel templomukat, és közel 300 év múlva távoztak Firenzéből. A templomukat és kolostorukat, mely állítólag az ő idejükben díszesebb volt, mint most, a ferencesek vették át. Ezt a mai barokk formát a XVII. században kapta a templom. Ám ha jól megnézzük az épületet, mögötte áll egy harangtorony, mely még az eredeti, XII. századi képét mutatja! A kolostor étkezdéjében Domenico Ghirlandaio Utolsó vacsorája híres alkotás, bár a szakértők szerint Ghirlandaio egy kissé hétköznapiasan ábrázolja az eseményt, szinte semmi drámai hatása nincs a műnek.  Valójában tényleg  egy nyugodt és mondhatni vidám társaság vacsorája. Egyedül Jézus az, aki tudja, mi fog következni, kinek arca, tekintete megfoghatatlan, ezáltal "próbál" kicsit drámai lenni, de az is inkább furcsa, mintsem drámai.  
Maga a Chiesa d'Ognissanti viszont nagyon szép, és még érdekesebbé is teszik a két reneszánsz festő, Ghirlandaio és Sandro Botticelli alkotásai. Előbbi itt két művel büszkélkedhetett, az egyik a Vespucci család megrendelésére készült, és a Madonna óvó köpönyege alatt mutatja meg a családot. Az utókor számára két olyan szereplő is van a képen, akiket hírből ismerünk, az egyik a fiatal Amerigo Vespucci a Madonnától balra, a másik szintén a Madonnától balra egy fiatal nő, aki állítólag nem más, mint Simonetta Cattaneo, aki Botticelli Tavaszának és Vénusz születésének is modellje volt.  A család sírboltja az oltár előtt van lesüllyesztve a padlóba. 
A templomban van még két mű két "szomszéd" művésztől, az egyiken Botticelli Szent Ágostont ábrázolja, a másikon Ghirlandaio Szent Jeromost..., a kritikusok szerint Botticelli győzött, az ő Ágostonja érzelmekkel teli, míg Ghirlandaio Jeromosa csupán bizonytalan, merengő.  Itt ebben a templomban van Botticelli sírboltja is a jobboldali kereszthajó egyik kápolnájában, hiszen ezen a környéken született, itt élt. Ez a templom kicsit más, mint amilyenek általában a templomok, könnyedebb, világosabb, szerethetőbb.

Chiesa di Santa Felicita

wikipedia

látogatható: 09.30-12.00-ig és 15.30-17.30-ig, vasárnap zárva.
ingyenes Ennek a templomnak a legizgalmasabb és legszokatlanabb látnivalója az a páholy, melyben annak idején a Medici család tagjai, mondhatni láthatatlanul, részt vehettek az egyházi szertartásokon. Ez a páholy ugyanis része annak a Giorgio Vasari által megtervezett folyosónak, ami összeköti a Palazzo Vecchiót a Palazzo Pittivel. E cél érdekében Giorgo Vasarinak némiképpen át is kellett alakítania a templom homlokzatát. A templom legismertebb műalkotása egy Jacopo Pontormo által készült freskó, amelyen manierista stílusban, manierista színekben Jézus testének keresztről történő levételét ábrázolta a művész. Ezen túl persze nagyon sok művészeti alkotás van a templomban, de kevés olyan utazó van, akinek van ideje mindent alaposan megnézni. Ez a templom is bizonyára többnyire a Pitti palota felé menve kerül a látómezőnkbe, és igazi érdekessége a nagyhercegi páholy, amiből nem sokat látni. Az alsó kép a bejárattól készült, és éppen itt a bejáratnál jobbra van a nagyhercegi páholy. 
-

Palazzo Pitti 2. Giardino di Boboli, Museo degli Argenti, Museo delle Porzelane

Boboli
Costume
Argenti
Porcelane
-


-

látogathatók: 04.01-től 05.31-ig és 09.01-től 10.31-ig  08.15-18.30-ig.
                     06.01-től 08.31-ig  08.15-19.30-ig
                     11.01-től 02.28-ig  08.15-16.30-ig
                     03.01-től 03.31-ig  08.15-17.30-ig

Minden hónap első és utolsó hétfőjén zárva van Olaszország egyik legismertebb és legjelentősebb, évszázadok óta már múzeumként funkcionáló palotája! Amikor viszont nyitva van, akkor nem csak maga a palota látogatható, hanem vannak különálló épületei a hatalmas és gyönyörű kertben, a Porcelán és az Ezüst múzeum.

belépődíj árakat inkább nem is írok, hiszen folyamatosan emelkednek, de ettől függetlenül ha már Firenzében vagyunk és van rá érdeklődésünk és időnk, akkor ott a helyünk! Ilyen palotában és ilyen kertben ritkán van alkalmunk sétálni. A képek nem a megtekinthetőség sorrendjében vannak feltéve. - http://varoskartyak.hu/firenze-uffizi-es-pitti-palota-es-boboli-kert-kombi-belépőjegy - 2021 viszonyításként! - Kombinált jegy a Galleria Palatinával és a Galleria Arte Modernával 11.50 € 
Az árak az évek folyamán bizonyára itt is emelkednek, ez is csak viszonyítási alap. A Galleria Palatina nagyon izgalmas volt, az Arte Moderna talán még inkább, mert a XIX. századi képek számítanak itt "modern" képnek! Az ugyancsak a palotában látható kosztüm múzeum megítélése nagyon változó a "szörnyűtől a fantasztikusig", mi ezt idő hiányában kihagytuk. 
-
Giardino di Boboli: A fenti linkeken kívül saját kinagyítható képekkel, montázsokkal is szolgálok, mert azért fontos a személyes vélemény. A kert..., hát nem is könnyű véleményt mondani, hiszen ma már más az ízlésünk..., de azt talán mondhatom, ha szeretjük a kerteket, ha megtehetjük, ha időnk engedi, akkor feltétlenül látnunk kell! Bebarangolásához órák kellenek, de lépten-nyomon láthatunk valami különlegeset! Ez a palota tokkal, vonóval egy napi látogatást érdemelne, azután jöhetne egy pihenéssel egybekötött gazdagabb vacsora..., majd egy laza esti belvárosi séta után a pihenés. 
-

-


-
Bár itt most többnyire montázsokat fogtok látni, de úgy gondoltam, hogy a téma megéri, hogy nagyobb képeket is mutassak. Így a vége felé teszek fel egyenkénti képeket is, lehet csemegézni köztük. Nem akármilyen hely ez, az biztos.
-

-
 -
A fenti kép felírása helytelen, hiszen nem a Giardino Boboli látható rajta, hanem az onnan készített firenzei látnivalók!
-
 Az itt látható porcelánok többsége ajándék volt az aktuális hercegeknek, ezekből láthatunk néhányat származásuk szerint csoportosítva. A múzeum anyaga három teremben látható. Az első teremben elsősorban francia porcelán termékeket látunk, és talán az összes francia porcelánkészítő cég kínálata megvan. A híres Ginori porcelánok jellemző motívumként gyakran tájképeket ábrázoltak a tányérokon. Adott esetben, ha pl. Firenze urainak szánták őket, akkor akár firenzei városrészletek is láthatóak voltak rajtuk. A második teremben Bécsben készült porcelánokat láthatunk, azok is igen tetszetősek voltak. A harmadik teremben pedig híres meisseni porcelánok vannak kiállítva. Sajnos már nem tudom, hogy a képeimen lévők mely csoportba tartozhatnak, nem eszerint fényképeztem őket. Azt is be kell vallanom, hogy némelyiket nagyon ízléstelennek láttam, de ettől függetlenül bizonyára nagyon értékesek. Pl. az a csillár a jobb alsó sarokban elég rémes!
 -
-
A porcelánokat bemutató épület előtt gyönyörű rózsakert van, sajnos mi ehhez kicsit korán érkeztünk, úgy 1-2 hét múlva bizonyára gyönyörűen virítottak...., általában május közepe táján nyílnak, de persze ez sem törvényszerű. A kilátás persze innen is gyönyörű, de azért maradjunk annál, hogy sehonnan se olyan szép, mint a Michelangelo térről, és ez ugye nem véletlen! 
-
-
Ekkor már meglehetősen magasan vagyunk, így a rózsák megcsodálása után célszerű a felső kijárathoz menni, ahonnan azután időnk és kedvünk szerint választhatunk még Firenze kínálatából. Nem sokkal a kijárat után ott van az ottlétünk alatt éppen felújítási munkálatok alatt lévő Fortezza di Belvedere. Úgy rémlik, hogy a jegyünk ide is, és a kicsit távolabbra, de azért közel lévő Bardini kertbe is érvényes volt. Bár ezidáig is többnyire kertben voltunk, de célszerű felkeresnünk még ezt a kertet is, annál is inkább mert közel van és a jegyünk oda is érvényes. Ez a Bardini kert azért sokkal kisebb, és az alsó kijáratánál meg már majdnem a Ponte alle Graziánál találjuk magunkat. Annyit még hozzá teszek a csalódások elkerülése végett, mint minden kert, a Bardini kert is tavasszal a legszebb, május elején, közepén. Nem nagy kert, mondhatom időben szinte nem veszítünk semmit, mert ha le akarunk jutni az Arnóhoz, akkor ez pont jó hely ahhoz az alsó kijáratával. De ha netán van még erőnk felmenni mondjuk a Piazzale Michelangelóhoz, az sem olyan nagyon vészes vállalkozás, mint amilyennek látszik.
-
-
A fenti képen balra a szépen tatarozott firenzei várépület látható, jobbra pedig a Torre del Gallo.
-
-
Ez itt úgy látom, hogy "csak" egy szép firenzei domboldal gyönyörű növényzettel, imitt-amott épületekkel, melyekben minden bizonnyal többnyire jómódú firenzei polgárok élnek. Bár azért ebben nem vagyok biztos, sok angol, német és orosz család is letelepedett ebben a csodálatos környezetben. Sokan jöttek Firenzébe a ködös Angliából gyógyulni a napfény városába, közülük is a legismertebb Elizabeth Barreth Brawning írónő volt..., életét bizonyára meghosszabbította az itteni környezet, de meggyógyulni azért nem tudott. Ő nem ezen a dombos vidéken, de itt az Oltarnóban élt. Jellegtelennek igencsak nem mondható sírja  a Cimitero degli Inglesiben látható.






-

Palazzo Pitti 1. Bevezető (Galleria Palatina, Galleria d'Arte Moderna, Museo del Costume)

-
-
Galleria palatina
-
Galleria d'arte moderna
-
látogatható: 08.15-18.50-ig, hétfőnként zárva
belépődíj: 8.50 €, egyesített jegy a többi múzeummal 11.50 €
16.00 óra utáni belépésnél, mely 3 napig érvényes 9.00 €. 
-
- A jegyárak folyamatosan emelkednek, amiket én írok, azok  egyre elavultabbak, és képtelenség lenne ezt követnem. Ám arra jók, hogy nagyjából következtetni tudjuk az egyéb aktuális jegyárakkal összehasonlítva a lehetőségeket. 
- A fenti linkeken vannak írások és képek e két fantasztikus kiállításról, ahol természetesen a szigorúbbnál is szigorúbban tilos a fényképezés. De bizonyára mindannyiunkban van néha, néhol egy kis próbálkozás egy emlékkép erejéig, ám valahogyan ez a hely tényleg nem az a hely, ahol érdemes lenne amatőr gépekkel amatőr képeket "stikában" készíteni, hanem inkább élvezzük az érzést, hogy ott lehetünk! :-) És aki nekünk ezt a lehetőséget létrehozta, még ha nem is tevőlegesen, hiszen a család otthonának vásárolta meg, nem egy múzeumnak, de neki köszönhető az a csodálatos épület, az a csodálatos kert. Ha vannak igazságtalan dolgok az életben, Toledói Eleonóra korai halála is ilyen volt. -
-

-
-
-

Az épület tervezője a korábbi elképzelések ellenére nem Filippo Brunelleschi, ő már halott volt, amikor a tervezés elkezdődött. Egy Luca Fancelli nevő mantovai építész tervei alapján készült el az épület jelentős része, de a befejezésre már jóval később került sor, hiszen időközben meghalt az eredeti megrendelő, Luca Pitti, és fel kellett nőnie egy új generációnak ahhoz, hogy befejezzék és birtokba vegyék az épületet. Sok évtizeddel később I. Cosimo nagyherceg felesége, Toledói Eleonóra vásárolta meg az épületet és tetette lakhatóvá. 
-
A Palazzo Pitti is egy olyan hely Firenzében, amire azt mondjuk, hogy ha már ott vagyunk a városban, akkor nem lehet kihagyni, hiszen...! És ez így is van, lehet szeretni vagy nem szeretni a nagyhercegi Medici családot, de ők is részesei, méghozzá jelentős részesei annak, amit ma Firenzében láthatunk! Ám azzal számolnunk kell, hogy bizony nagyjából egész napos program, és ha csak néhány napunk van, akkor azért el kell gondolkozni a lehetőségeken. Persze nyilván mindenki megcsinálja a maga kis tervét, amiben azok szerepelnek, amiket leginkább látni szeretne. Én, megmondom őszintén, kihagyhatónak érzem, ha kevés az idő. Firenzébe ugyanis a reneszánsz miatt megyünk leginkább, és ez az épület, az a kert kicsit már túl van a reneszánszon. Persze a legtöbbször nagyon nehéz egyáltalán különválasztani, mi mikortól és honnan származik. Bárhová térünk be, talán nincs is olyan jelentős épület, ahol a különböző korokban élő Medicik ne hagytak volna valami "örök értékű nyomot" maguk után. Így van ez a Pitti palotával és a Boboli kerttel is, az épület és berendezése, a kertje és ottani műalkotásai már nem az igazi reneszánsz korát jelzik..., úgy is hívják azt a korszakot, hogy "érett reneszánsz". Még talán a manierizmuson innen, de már erősen a tiszta reneszánszon túl. Ennek a művészeti korszaknak neves képviselői Michelangelo, Tiziano, Raffaello , Veronese..., szóval ilyen és hozzájuk hasonló "kaliberű" művészek munkáiból is láthatunk alkotásokat a palotában lévő  Galleria Palatinában. Belátom, elég vonzóan hangzik.., de a leghíresebb, legszebb reneszánsz alkotások inkább az Uffiziben láthatóak, amit tényleg nem lehet kihagyni egy bármennyire rövidke firenzei utazásból sem. És ott is bizonnyal találunk Tizianót, Raffaellót, Veronesét, Michelangelót is. 
Mindezt azért írtam le, mert az épületben van még egy érdeklődésre igazán számot tevő gyűjtemény, a "Galleria Arte Moderna", ahol azért ne gondoljunk túl modern alkotásokra, mert a XIX. század végi, XX. eleji itáliai alkotásokból láthatunk jelentős kiállítást. Talán az benne a legérdekesebb, hogy realizmusukkal kapunk valami betekintést a XIX. századi olasz életbe..., mondjuk olyan Szinnyei Merse Pálos stílusban. És ott van még a Palazzo Pittiben a Museo del Costume, ahol bizonyára gyönyörűnél gyönyörűbb öltözékeket láthatunk, ha van időnk és kedvünk is hozzá. Nagyon sok itt a látnivaló és többnyire nagyon sok itt az ember, de a legtöbben viszonylag hamar végeznek itt a palota kiállításaival, vágynak már ki a kertbe! És igen, ott vagyunk egy ízzig-vérig reneszánsz kertben! Na de azért valljuk be, az is elég nagy luxus Firenzében, hogy egy kertben bolyongjunk majd fél napig! És ott van még a közelben a Giardino Bardini is! :-) Ha most úgy, hogy jártam mindkettőben, választás elé állítanának, nehezen tudnék dönteni! Mindkettő megtekintésre érdemes, de főleg persze tavasszal. Hát igen, ez is egy fogós kérdés, a kertek tavasszal szépek igazán, bizony ezt is érdemes az utazási időpont választásánál figyelembe venni! Én minden tekintetben a tavaszi utazások híve vagyok, és attól tartok, hogy a legtöbben így vannak ezzel. Igazán komoly sorállás az Uffizi, az Accademia múzeum és a Pitti palota előtt várható..., de ha nyitás előtt másfél órával odaállunk, akkor az elsők között juthatunk be a múzeumba. Ha később bármikor, akkor akár 3 óra álldogálás is részünk lehet. 
Folytatás a Palazzo Pitti 2-ben. - Giardino Boboli, Porcelán múzeum, Ezüst múzeum és ráadásként a Giardino Bardini a közelben.

-