Szent Pál loggiája (Loggia di San Paolo)

A Loggia di San Paolo a Santa Maria Novella bazilikával szembeni épület főhomlokzatát mutatja. Az épület legfőbb értéke, hogy Giovanni della Robbia szenteket ábrázoló terrakotta domborművei  díszítik. Nagyon hasonló maga az egész, mint az Innocenti, de látványosabb a színek miatt. Ám azért talán mégsem annyira szép..., vagy talán csak a Santa Maria Novella templom csodálatos homlokzata kicsit elhomályosítja a szépségét. Az első képen talán az épület névadója, Szent Pál és az Úr képzeletbeli találkozása látható. A loggia két szélen lévő alkotás viszont nem a képzelet szülötte, az egyik Luca della Robbiát, a másik Andrea della Robbiát ábrázolja. Az utolsó képen Szent Domonkos és a majdani Szent Ferenc első találkozása van megörökítve, mely találkozás állítólag ezen a téren történt. A Loggia mögötti épület eredetileg kórház volt, de ma már nem az, kiállításokat szoktak benne rendezni.

-

-

Palio dei Cocchi

1563-ban Szent János ünnepének előestéjén rendezték meg I. Cosimo nagyherceg megbízásából az első kocsiversenyt a római kocsiversenyek mintájára a Santa Maria Novella téren. A továbbiakban majd minden évben megtartották, és a versenyen mindig részt vett a nagyhercegi család, akik a Loggia San Paolo előtt számukra kialakított tribünön foglaltak helyet. A nagyherceg trombitával adott jelet az indulásra és a verseny végén ő adta át a győztesnek a díjat. A két obeliszk közé kötelet húztak és az obeliszkek körül kellett három ovális kört megtennie a versenyzőknek, akik a 4 legősibb kerületet képviselték (San Giovanni - zöld, Santa Maria Novella - piros, Santa Croce - kék, San Frediano - fehér) . 1852-ben rendezték itt az utolsó kocsiversenyt.

-

 Ez a fenti kép egy régi festmény, és kissé másként néznek ki a tér arányai a valóságban.

-

Ezen kép tanúsága szerint valamikor autóval is rendezhettek itt versenyeket, a kép talán 1890-ben készült. Jóval nagyobbnak tűnik itt a tér, mint amekkora valójában. A Basilica Santa Maria Novella előttről van ábrázolva, a jobboldalt lévő épületek részben már nem ilyenek, de a szemben lévő Loggia di San Paolo viszont igen.

Piazza Santa Maria Novella ...

- 

-

A Piazza Santa Maria Novella Firenze egyik leglátogatottabb tere, aminek fő oka az is, hogy a közvetlen közelében van az ugyanolyan nevű pályaudvar. 

Ha jól emlékszem a tér három firenzei utazásom alkalmával mindig másként nézett ki..., aminek oka  nyilván a nagy forgalom miatti gyorsabb amortizálódás.

-

-

-

-

-

 Az első firenzei utazásomnál még nem volt fényképezőgépem, de talán a második alkalomnál már ott voltak a téren ezek a fura hengerek. Elvben padként nagyon jó szolgálatot tehettek volna a nap és az eső ellen. Persze ez a három guriga nem nagyon oldotta meg a téren átmenők pihenését. Amikor másodjára jártunk ott, akkor még kifejezetten kellemes volt a tér, egyszerű, sima, fű, kevés beton, hosszú padok. Azok a "gurigák" később kerültek a térre, de bizonnyal jó szolgálatot tesznek esőben, forróságban..., sőt, alkalmi éjszakai szállásnak is megfelelnek kevéssé félőseknek.

-

-

-

 A harmadik firenzei látogatásunknál fogadott minket ez a fenti képen látható  furcsa látvány. A járható, kővel bevont felületekben érdekes formájú ágyásokat hagytak ki, miknek szélét idővel sűrűn rózsabokrokkal ültették be, belső részét füvesítették, és széleiket zsinórral be is kerítettek. 

-

Ezt a látványt már "teljes pompájában" láthattuk következő firenzei utazásunknál, mert ez a lenti kép fogadott minket az amúgy korábban nagyon kellemes, megnyugtató téren.

-

-

Már akkor sem tetszett, de nemrégiben láttam képet róluk, a rózsabokrok már olyan csípőig érhettek, elvették a tér egykori egyszerű szépségét. Itt a fő figyelemnek természetesen a templomra és az egész teret körbevevő szép épületekre kellene, hogy terelődjön, de a rózsáktól nehéz figyelni a térre, a templomra. Azért én remélem nem lesz ez mindig így..., mondjuk hozzá kell tennem, hogy ennek a rózsasövénynek valószínűleg az elsődleges szerepe az lehet, hogy a kutyákat távolt tartsa a fűtől..., de ehhez egy egyszerű, alig látható, de fizikailag érzékelhető kerítés is elég lehetne. Vagy nem? Hát lehet, hogy nem. El tudom képzelni, hogy a kutyagazdik némelyike maga tenné át a kerítésen a kutyáját.

- 

De térjünk komolyabb dolgokra..., ezen a téren játszották a régi időkben a "Palio dei Cocchi" nevű ősi játékot, melyben a főszerep a téren lévő két márvány obeliszké volt, amelyeket a labdával meg kellett kerülni, majd a megfelelő helyre dobni. Az obeliszkek csúcsán aranyló liliomot láthatunk, mint a város jelképét, .ezt is és a többi itt látható bronzból készült műtárgyat  1608-ban Giambologna készítette.

-

A téren még egy nagy obeliszk is van a templom előtt, ami az egységes Itáliáért küzdőknek állít emléket.

-

Sajnos az utóbbi években nem jártam a városban, de képeken láttam, hogy a rózsák már nagyra nőttek, igencsak elvéve a "teret a tértől". Hogy most (2020) milyen, azt sajnos nem tudom, nem jártam Firenzében néhány éve, de azt nagyon érzem, hogy azok a hivalkodó rózsák nem valóak az elé a gyönyörű templom elé. Magukra hívják a figyelmet a templom csodálatos homlokzata helyett, és a teret körülvevő szép épületekről is, hiszen a közlekedésre is figyelni kell, hogy neki ne menjünk egymásnak vagy a rózsáknak. Remélem ezt idővel mások is nehezményezik. Szerintem szebb lenne, ha az egész teret simán kővel burkolnák, és akkor nem lenne semmi zavaró tényező, a kutyákat meg máshová vinnék a gazdák. Mert, bár nagy virágkedvelő vagyok, arra a térre úgy gondolom, hogy ilyen terjedelemben nagyon nem valók azok a rózsák. Amúgy Firenzének kevés olyan tere van, ami ne lenne teljesen leburkolva, legalábbis a belvárosban. Persze kellene egy kis zöld, csak átgondoltan. Én gondolom, hogy a kutyák okozta gondokra van megoldása a városnak, csak hát talán sokaknak távol van..., talán kellene több lehetőség, de ne itt, ez előtt a csodálatos templom előtt.

-

-

- 

A tér két szemközti oldalán lévő épületek nem nevesítettek,  lakóházak, de a templommal szemben lévő épület nagyon szép, a firenzei reneszánsz egy újabb gyönyörű példánya. Loggia di San Paolo a neve (fenn a második képen látszik), és az árkádok ívei között itt is kis mázas terrakotta domborműveket látunk. Ezeket a műveket is a Robbia család tagjai készítették. A két legszélső Luca és Andrea della Robbiát ábrázolja, azokon kívül Szent Domonkos és Szent Ferenc találkozását Andrea della Robbia készítette. A hagyomány úgy tartja, hogy ezen a téren találkozott egymással a két szent ember, de erre nincsenek bizonyítékok. A többi szent "portréját" Giovanni della Robbia készítette. A Robbia család tagjai egész Itáliát bejárva hagyták ott mesterségük címerét, szépséges majolikáikat. Maga az épület úgy tudom időszaki kiállításoknak ad helyet, sajnos nem jártam benne. A fentebb látható hatodik képemen látszik az épület homlokzata a Robbia terrakottákkal.

Piazza Santa Maria Novella ...

-

-

A Piazza Santa Maria Novella Firenze egyik leglátogatottabb tere, már csak azon okból is, hogy itt van mellette a pályaudvar, oda érkeznek a vonatok, melyek Pisa vagy Bologna repülőtereiről hozzák a látogatókat. Ez a tény természetesen elég nagy terhet is ró a térre, valószínűleg ez az oka viszonylag gyakori átváltoztatásának. Mi háromszor jártunk ott, mindháromszor kicsit más volt..., de persze a lényeg a gyönyörű Santa Maria Novella templom, ami változatlan szépségével változás nélkül gyönyörködteti az utazókat. A homlokzat Firenze egyik legérdekesebb személyének, Leon Battista Albertinek a tervezése. Alberti nem sok konkrét munkáját láthatjuk, inkább volt a tudomány embere, de amit művészetileg létrehozott, az mind korszakalkotó és lenyűgöző. Ez a templom homlokzat meg mindannak is az élén áll.

-

 Ám éppen a pályaudvar közelsége miatt ennek a térnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy milyen első benyomást okoznak az utazóknak, amikor végre megérkeznek Firenzébe.. Bizonyára ez is az oka annak, hogy a teret néhány évente felújítják, folyamatosan próbálják jobbá, szebbé tenni. Míg a többi firenzei tér külleme nagyjából állandó, addig itt talán úgy két - három évente változást észlelhetünk. Gondolom ennek oka az lehet, hogy ezt a teret sokkal inkább használják az utazók, mint a többit, na meg az, hogy talán az egyetlen belvárosi tér, ahol próbálnak valami kis zöld felületet létrehozni és főleg karbantartani. De erről nekem is van személyes tapasztalásom, lévén, hogy a városban nagyon kevés a zöld terület, a kutyások előszeretettel viszik oda kutyáikat, hogy legyen valami természet közeli élményük. És ez tudjuk, hogy a kutyáknál mivel jár :-( Maga a fű nem megoldás, a probléma megoldása céljából rózsabokrokkal ültették be körben a zöld "szigetek" széleit. Ez szerintem sokat ront a tér harmóniáján, elveszi a figyelmet az épületekről, a kutyások megoldják a problémát, de mi utazók arra figyelünk a tér épületei helyett, hogy ki ne szakítsa a harisnyánkat vagy nadrágunkat a sok rózsa.

A tér mostani állapotáról, igaz, a képeim is sajnos már elég régen, 2011-ben készültek, de a teret körülvevő épületek, és természetesen Firenze egyik, ha nem a legszebb templomának látványa állandó. 

-

-

-

Firenzei viszonylatban mindenképpen a legszebb homlokzatú templom, de tágabb értelemben is bizonyára jelentős művészi munka a Leon Battista Alberti által tervezett csodálatos homlokzat. Ehhez még hozzájön az egyedülálló templomkertet körül vevő homlokzathoz illő csodálatos kerítés. 

-

-

-

És ha még azt is tudjuk, hogy nem hétköznapi kerítésről van itt szó, hanem minden szakasz egy-egy sír, melyekbe bizonyára nagyon jelentős személyiségek kaptak örök nyughelyet, akkor bizonyára ez is egy jelentős élménye lesz firenzei kirándulásunknak. Közülük is az egyik legismertebb nagy valószínűséggel Domenico Ghirlandaio, kinek tetemét állítólag a saroktól a harmadik szarkofágba csempésztek be barátai a pestis járvány idején. Név ma sincs a síron, de higgyük el, hogy ott vannak az ő földi maradványai..

-

-

-

-

A templom nagy kertjében körben sírboltok láthatóak szép nagy fák árnyékában. 

-

-

-
Firenze liliom jelképe a fenti oszlop tetején közelről.

-

-

Elég nagy bánatunkra egyszer ilyennek találtuk a teret..., bár akkor még nem tudtuk, hogy mi is lesz belőle. A következő képen már látni... :-(

-

-

A rózsabokros képem..., itt még elég alacsonyak a rózsák, de jártam ott olyankor is, amikor bizony már termetük miatt eléggé akadályozták a közlekedést. Akkor elfelejtettem lefényképezni. Az ilyen bokorrózsák nem nőnek nagyra, de azért vigyázni kell a harisnyára.

-

A tér két szemközti oldalán lévő épületek nem nevesítettek, valószínűleg lakóházak. A templommal szemben lévő épület a Loggia di San Paolo (fentebbi képen)viszont ismét egy firenzei gyöngyszem. Árkádjainak ívei között mázas terrakotta domborműveket láthatunk, amelyek, ahogyan az már Firenzében lenni szokott, a della Robbia család műhelyében készültek. A két szélső nagyobb dombormű nagy valószínűséggel Andrea della Robbiát és Luca della Robbiát ábrázolja. 

A hagyomány úgy tartja, hogy ezen a téren találkozott egykor Szent Ferenc és Szent Domonkos, és a domborművel ezt a találkozást örökítette meg Andrea della Robbia. A többi szent neve nem ismeretes, azokat állítólag Giovanni della Robbia készítette. A Robbia család egész Itáliát bejárta és ott hagyták sokfelé mesterségük címerét a legtöbb nagyvárosban.

- 

A templomba nem a főbejáraton juthatunk be, mert az épületnek a homlokzat mögötti rendeltetése időszaki kiállítások bemutatása szolgál..., bár ezek a dolgok folyamatosan változhatnak! A lényeg az, hogy Firenze talán legszebb templomában gyönyörködhetünk ezen a helyszínen.

-

Capella Rucellai, Giovanni di Paolo Rucellai, Chiesa San Pancrazio, Marino Marini lovas szobrai

 Giovanni di Paolo Rucellai (1403-1489) a reneszánsz kori Firenze egyik prominens személye volt! Nagyon jó kapcsolatokat ápolt a Strozzikkal és a Mediciekkel is, mi több, második fia családi kapcsolatra is lépett Piero Medici lányával. Palotáját és síremlékét elnézve igen módos ember lehetett.

-

-

A festményen a nagyon szimpatikus tűnő Giovanni Rucellai mögött balra a Leon Battista  Alberti által tervezett palotája látható, jobbra pedig  az ugyancsak Alberti által tervezett a kis Rucellai loggia látható. Középtájt a  Santa Maria Novella  Basilica homlokzatát látjuk, melynek csodálatra méltó homlokzatát is Alberti tervezte és bizonnyal jócskán finanszírozta Giovanni Rucellai. Mindkét alkotáson ott vannak a Rucellai jelképnek számító dagadó vitorlák annak bizonyítékaiként, hogy a hajóinak köszönhette majdhogynem határtalan gazdagságát.  És ráadásként a portré mellett jobboldalon látható a képen az a gyönyörű síremlék, amelyet szintén Leon Battista Alberti készített Giovanni Rucellai számára. Sajnos a korábban elhunyt megrendelő miatt üresen áll a gyönyörű szarkofág, de legalább megtekintésre várva a San Pancrazio templomban.  

 -

-

A San Pancrazio templom azonban most már nem templom, hanem kiállítóhelye Marino Marini "különleges" fából készült lovasszobrainak.  Talán csak a Marino Marini kiállítás nyitva tartása alatt lehet a síremléket is megnézni közelről..., de hallottam olyat is, mi szerint lehet úgy is megnézhetjük a síremléket,  hogy a Rucellai palota portását megkeressük, és gondolom némi anyagi szolgáltatás ellenében kinyitja nekünk az épületrészt, ahol a sír körbejárható. Végső sorom ha nem is jól és részletesen, de az üvegen át is látható legalább az egyik oldala..., a többi is hasonló..., de ha megtaláljuk a módját, mindenképpen érdemes közelről megtekinteni, hiszen Firenze egyik ékessége. Nekünk talán szerencsénk volt, hogy éppen nyitva találtuk. A "ráadás", vagyis a Marino .Marini. múzeum meg ..., talán az érdekes szó rá a legjellemzőbb. Érdekes, hogy művészetnek tartják..., és talán annál is érdekesebb, hogy egy egykori templomban láthatóak azok a különleges "lovas szobrok".

  -

-

-