A Medici származású X. Leó pápa, mint általában a Medicik, nagy tervekkel fogott minden tevékenységéhez. Miután pápaként igen nagy hatalomra tett szert számtalan különleges ötletet forgatott a fejében, melyek megvalósításához az átlagemberek adakozására is szüksége volt. Legnagyobb terve Szent Péter feltételezett sírja fölé egy világraszóló bazilika építése volt. Ám ezen tervéhez anyagi forrásai nem lévén elegendőek, úgynevezett "búcsúcédulák" előállításában látta azok megteremtését. Ezen búcsúcédulák megvásárlásával a megbocsájtható bűnök megváltását ígérte az egyház. Akkoriban oktatott Wittenberg egyetemén Luther Márton, egy Ágoston rendi szerzetes, aki mélységesen elítélte ezen búcsúcédulák árusítását. Luther nem is feltételezte, hogy a pápa tud ezen cédulákról, és a pápa segítségében bízva állította össze 95 tételét, melyek végrehajtásában a pápa, vagyis a Medici házból származó X. Leó pápa együttműködésére számított. Luther valójában úgy gondolta, hogy a pápa semmit sem tud arról az egészről..., holott éppen ő volt az értelmi szerzője. Igaz, magasztos okok sarkallták erre, hatalmas egyházi építkezésekbe kezdett, konkrétan a Szent Péter bazilika építésébe, amit nem tudott másként finanszírozni.
Luther 1517 október 31.-én szögezte ki a wittenbergi várkápolna kapujára 95 pontból álló tételét, úgy gondolta, hogy ezek a pontok egyeznek a pápa elvárásaival is. Hatalmas csalódást okozott neki, hogy éppen az ellenkezője volt igaz, hiszen maga a pápa indította útjára ezt a búcsúcédulás adakozási mozgalmat. A protestantizmus meg csak terjedt, ami a katolikus egyházra nagy csapás volt, rohamosan csökkentette nem csak a katolikus egyház és a pápa tekintélyét, hanem azoknak anyagi lehetőségeit is..
Ebben a történetben nagy szerep jutott a nyomtatás felfedezésének is..., ami ugyan a kínaiaknál már ismert volt, de Európában még nem. Guttenberg 1452-ben jött rá a nyomtatás lényegére a szétszedhető nyomtatósorok többszöri használatával. Első nyomtatott "műve" természetesen egy mindössze 42 sorból álló kis részlet volt a Bibliából. Nem tudom Itáliában, ahol a csodálatos betűkkel írt és szép képekkel díszített könyvek hatalmas becsben voltak hogyan fogadták a nyomtatással több példányban könnyebben, gyorsabban kiadható könyveket, de úgy gondolom, hogy nem igazán tetszhettek nekik. Világszerte híres könyvtáraikban bizonyára sokáig nem voltak nyomtatott betűkkel írt könyvek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése