Pitti palota, Galleria Palatina = Palota képtár + királyi lakosztályok

 A Pitti palotában lévő Palatinus képtár anyaga nagyjából hasonló méretű az Uffizi képtáréval. Kérdés lehet, hogy miért is a neve Palatinus képtár? Egyszerű, de nem könnyen kitalálható oka van ennek: Anna Maria Lujza volt az utolsó Medici, aki a Pitti palotában élt ..., a "palota", vagyis a "Palatinus" itt a kulcsszó..., egyszerűen "Palota képtár", ahol Tiziánótól Rubensig szebbnél szebb festményeket láthatunk!.

És nem csak a képtár az, amiért érdemes oda ellátogatni, hanem a csodálatos királyi lakosztályok is emlékezetesek maradnak az egyszerű földi halandóknak! Amikor Firenze néhány évig Olaszország fővárosa volt akkor II. Viktor Emmanuel király ebben a palotában rendezkedett be, és az évszázadok során nem változtattak benne semmit, ma is királyi lakosztály..., csak már nincsenek királyok..., helyettük szépségekre éhező turisták töltik meg a termeket.

De akkor nézzük azokat a termeket, az első és második teremben görög szobrok római utánzatait látjuk és gyönyörködhetünk az ablakon át a kertben is (a kert látogatása nincs benne a jegyárban, külön jegyet kell venni hozzá). 

harmadik teremből nyílik a legszebb kilátás a Boboli kertre, ezt a lehetőséget is érdemes kihasználni..., sajnos nincsenek ilyen képeim, mert nekem nem fért bele az időmbe más, csak a kert, és úgy tűnik, valamilyen okból nem fényképeztem..



Sant' Ambrogio Chiesa, Szent Ambrus (339-397), az orvietói templom

 Úgy tartják, hogy Orvietóban a Sant'Ambrogio templom a római időkben épülhetett, mérete is ezt mutatja, de a ma látható homlokzata már bizonyosan a XIX. században készült. Igaz, külseje nem túl érdekes, nem túl  patinás, de a templombelső igazán különleges élményben részesítheti a látogatóit. A templomocska megalapítója és névadója  a milánói Szent Ambrus (339-397) püspök volt, aki ha éppen Firenzében járt, ezen a helyen pihent  meg.

 Amit a Sant'Ambrogio templomból mostanában láthatunk, az nagyrészt egy XIX. századi felújítás eredménye, csupán fedélrészének építési idejét datálják a XIII. századra. 

Persze Orvieto nem Firenze, de annyira különleges és szép városka, hogy jó szívvel merem ajánlani, ha megoldható a meglátogatása!


Argenteria - kincstár a Pitti palotában

A Pitti palota földszintjének keleti  szárnyában, annak is 25. termében lévő kincstár, vagyis az Argenteria igen különleges leletekkel rendelkezik, és Európa egyik, ha tán nem a legnagyobb ilyen jellegű múzeuma. Arany és ezüst tárgyak mellett elefántcsont és hegyikristály gyűjtemény is látható itt.

Petrarca (1304-1374)

 Petrarca (1304-1374)

Firenzei Köztársaság és a firenzei művészet legnagyobbjai

 Firenzei Köztársaság

Igen érdekes írás itt fenn Firenze megalakulásáról, várossá válásáról az 1115-1185 és 1197-1532 közötti kis kihagyással, de a lényeg az, hogy rohamosan megkezdődött a városka és Toszkána fejlődése, amivel néhány évszázad alatt vezető szerepe lett gazdaságilag és kultúrálisan is Európa fejlődésében. 

Kultúrális emelkedésének nagyjai voltak az irodalomban azokban a századokban Dante, Petrarca, Bocaccio..., a szobrászatban és festészetben Michelangelo,  festészetben LeonardoRaffaello, Botticelli..., egy szóval a dicsőséges reneszánsz korszak!

Camillo Cavour gróf (1810-1861) az egységes Olaszország egyik létrehozója

 Camillo Cavour gróf  (1810-1861) legfőbb politikai célja az egységes Olaszország megteremtése volt.  1860-ban Garibaldi sikereit is felhasználva Cavour egyesítette az olasz királyságot, ami egyesítésben akkor még Róma és Velence nem vett részt. 
-
1859-ben megalakult a magyar légió is  Kossuth Lajossal az élen Ausztria ellen. Kossuth is az itáliai liberális nagypolgári nemesség nevében tevékenykedett.


A Föld népességének eloszlása

 


Igen elgondolkoztató ez a térkép ..., ami feltűnő, hogy a viszonylag nem nagy területen lévő Indiában annyian vannak, mint Amerikában, Európában és Ázsia nagy részében. Elgondolkoztató..., már azért is, hogy gondolván a nagyon sűrűn lakott területre és a minden bizonnyal nem megfelelő higiéniára sűrűn lehetnek járványok. De a jelek szerint mégsem..., talán éppen ők a "kiválasztott nép"?

Garibaldi bronz lovasszobra

Arnaldo Zocchi olasz szobrásművész Garibaldiról 1890-ben készült szobra Firenzében a Lungarno Amerigo Vespucciról nyíló téren látható. 



Palazzo Altoviti (Borgo degli Albizzi 18) Firenzében, másnéven Palazzo Visacci (Fintor Palota)

 Gyanítom, hogy Firenzében nem csak egy Altoviti nevű palota volt, de ennek van valami mókás története, ami miatt figyelemre méltó. A hivatalos nevét már leírtam, de Palazzo Visaccinak csúfolják, ami magyaruk "Fintor Palota". Érdekessége az, hogy Firenzei művészekről és egyéb hírességekről készült domborművek díszítik az épület homlokzatát, mint pl. Amerigo Vespucci, Dante, Marsilio Ficino, Petrarca, Boccaccio...  Azt viszont nem tudni, hogy kik készítették és mi okból ezt az érdekes "kiállítást". A szobrocskák megtekintésénél talán jó hasznát lehet venni egy távcsőnek is. De vajon ki lehetett az alkotója ezeknek a mókás domborműveknek? És lehetőség van bárki számára legalább a palota kertjét látni?


-


-
-
 Ezt a gyönyörű festményt Raffaello festette, Bindo Altovitót (1491-1556) ábrázolja a híres kép.



Szent Márton "jóemberei" - a Buonominik

 12 "jóember" alapított egy olyan szervezetett, ami az önhibájukon kívül elszegényedett emberek megsegítésén fáradozott. Tevékenységük arra irányult, hogy a városban élő olyan szegény családokat támogassák, akik szégyellték a helyzetüket és nem kértek senkitől segítséget. Ma is látható a Szent Márton kápolna falán az a kőfalba vájt nyílás. A kolostor külső falán elhelyeztek egy ládát, amibe a bajba jutott emberek bedobhatták segélykérő levelüket. A Szent Márton kápolna belső falára viszont egy másik ládát szereltek, ahová azok dobhatták be adományaikat., akik megengedhették maguknak az adakozást. A társaság tagjai által megítélt adományokat kiosztották, és amikor kifogyóban volt a kassza, akkor egy gyertya meggyújtása  jelezte a külvilágnak, hogy fogytán van az adomány. A "12 jóemberen" kívül bizonyára névtelen jótevők is csatlakoztak ehhez a nemes adakozáshoz.

I.Ferdinando de Medici nagyherceg (1549-1609)

 I. Ferdinando nagyherceg bíboros volt Rómában, és esélyt láttak sokan arra, hogy majdan pápa lesz. Minden tekintetben tökéletesnek látszott a feladatra, okos volt, szorgalmas, tisztelettudó, és ami igen jellemzi a Mediciket, álhatatos műgyűjtőként csodálatos műtárgyakat vásárolt vagy készíttetett művészeivel.

-

-


Mint uralkodó is nagyon ígéretes volt, jó kapcsolatot tartott fenn kora jelentős szereplőivel, tartós békére törekedett államában. Feleség választásában a francia kapcsolatot igyekezett erősítni, Christine de Lorraint választotta, aki a francia királyné, Medici Katalin unokája volt. Esküvőjük alkalmával a Pitti palota udvarát vízzel árasztották el, majd csatajelenetet rendeztek benne.és sok hasonló látványossággal szórakoztatták vendégeiket. Christine 9 gyermeket szült és 72 évet élt, ami igen ritka volt akkoriban. 

I. Ferdinando az Arnóból hajózható csatornát csináltatott és így összekötötte Livornót Firenzével, ami által mondhatni tengeri kikötője lett Firenzének.  Bárkinek szabad letelepedést engedélyezett, így Livorno nagy fejlődésnek indult abban az időszakban.

Legnagyobb vállalkozása azonban a család szerinte méltó emlékéről szólt, ami a Capella dei Prinzipi lett. Ferdinando nagyherceg elhatározta, hogy valami egészen különleges és hatalmas építményt csináltat a junior ág emlékére, és ez sikerült is neki. Hogy tetszik-e ez a vállalkozás mindenkinek, az mellékes volt, mert szinte semmi nem volt elképzelhetetlen számára. A hatalmas épületen azért nem olyan nagyon hatalmas a kupola, de azért jó magasan van és messzire ellátszik. A kör alaprajzú épületben körben vannak a gyönyörűen megmunkált porfír koporsók, melyek mögött az adott fejedelem szobra áll, illetve állt volna, de talán nem készült el mind. Ám valami ennél furcsább dolog is van ott, merthogy azok a koporsók üresek voltak és üresek ma is, a tetemek óvatossági okokból egy hátúlsó zárt teremben vannak! Alapvetően ez minket annyira nem érdekel, nem igazán kedveljük a nagyhercegeket. Akihez talán fűz minket valami érzelem, az Anna Maria Lujza, akinek nem engedték meg, hogy nagyhercegnő legyen, de képletes sírja természetesen neki is itt van. Pietre delle Dure volt annak a műhelynek a neve, ahol az itt  felhasznált féldrága köveket megművelték. Úgy hírlik, hogy magát a műhelyt kizárólag ennek a vállalkozásnak alapították.

A Medici család tagjainak születési és halálozási éveik, valamint uralkodásuk ideje

 

Lotharingiai Ferenc István, I. Ferenc német -római császár (1708- - 1765)

 Lotharingiai Ferenc István   (1708-1765), aki    I. Ferenc néven német-római császár (1745-1765)

Lotharingia történelme