Giuliano de Medici (1479-1516) a legfiatalabb fia volt Lorenzo de Medicinek, de nevét leginkább Michelangelónak köszönhetően ismeri a nagyvilág. Igen, mondhatni hihetetlen, hogy Michelangelo azon két, mondhatni a többi Medicihez képest jelentéktelen ifjúnak a szobrát és síremlékét faragta ki oly csodálatosan, akikről igazán nem sok érdemlegeset lehet mondani. Mondhatjuk persze azt is, hogy fő érdemük az volt, hogy Lorenzo Medici fiai voltak, de ez önmagában nem teljesítmény. Ahogyan az sem dicsőséges teljesítmény, ha véres erőszakkal foglalnak el egy várost a hatalom birtoklásáért. Ám akkoriban már II. Gyula volt a pápa, aki ugyancsak azt kívánta, hogy a Medicik ismét "birtokukba vegyék" a várost. Őt nem személyes okok biztatták erre, hanem háborúsak, amikor is szövetségesekre volt szüksége. Giuliano de Medici 1512 őszén tért vissza Firenzébe, ahol legyőzte a köztársaságpártiakat a spanyol hadsereg segítségével. Nem volt nagy "tisztogatás", Giuliano alapból szelíd ember volt..., csak hát bizonyos dolgokat nem lehetett szóval elintézni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése