Opificio delle pietre dure museo (Kemény kőzetek múzeuma), Medici nagyhercegi kápolna

-

Ez egy nagyon különleges hely, egy olyan műhely, amelyben évszázadokon keresztül "gyártották" az alapanyagokat különböző nagyszerű mozaikok készítéséhez. A XV. században Ferdinando Fer nagyherceg alapította a műhelyt, ami 1797-ig az Uffizi területén volt. Az amúgy sok jó tulajdonságáról nem ismert I. Francesco nagyherceg támogatta a műhelyt legjobban, sőt, szívesen dolgozott is benne. A cím, ahol érzékelhető ennek a műhelynek a munkája napjainkban: Via Alfani 78. Ha ennek a műhelynek legnagyobb eredményét szeretnénk látni, akkor a Medici hercegek kápolnájába kell menni, az maga egy nagy kiállítás. Hogy tetszik-e vagy sem, az ízlés kérdése..., na meg talán kicsit az érzelmeké is. Persze a kövek nem tehetnek semmiről..., és hát parádésnak mondható a látvány..., hála a szépen csiszolt köveknek!

-

-

-

-

-

Itt kövek nincsenek, de ez a San Lorenzo bazilika, annak nagyméretű kupolája, és ott hátul a kép szélén látható a nagyhercegi kápolna kupolája. Igaz, ennek így a kövekhez nem sok köze van, de odabenn nem illett fényképezni.

--

-

De azért itt látható, érzékelhető valamennyi a nagyhercegi kápolna látványából, méreteiből! A képet nem én készítettem, pedig úgy emlékszem, nem volt tiltva a fényképezés. Bevallom, nem az áhítat tartott vissza, vannak az embernek néha olyan pillanatai, amikor elvesznek a gondolatok. "Csak nézünk ki a fejünkből", mert igazán nem értjük azt, amit látunk. Mire, kire ez a hatalmas pompa? Kik voltak ők? Mivel érdemelték ki mindazt, ami itt látható? Különös, hogy tulajdonképpen I. Cosimo de Medici nagyherceg tényleg jelentős személyiség volt, és mintha törvényszerű lett volna utána a család lassú hanyatlása..., és az utolsó Medici uralkodó cselekvés képtelensége. Ha van a Medici ivadékok között valaki is, akit szeretni tudtak a firenzeiek, az az, aki nem lehetett nagyhercegnő, Anna Maria Lujza. Ő nagy valószínűséggel igazán jó gazdája lett volna Firenzének és Toszkánának, de nem engedték meg a Habsburgok neki az uralkodást, pedig az apja is azt szerette volna, hogy ő legyen az utódja. Nyilván volt rá ok, hogy a Lotharingiai ház volt az örökös, de mégis mit is kerestek a Habsburgok Itáliában? Pár hétre, tán pár hónapra odaköltöztek, azután helytartókat hagytak maguk mögött és az adót bizonyára beszedték a polgároktól, de a város javára semmit nem tettek.