Fioretta Gorini (1453-1478) és fia, VII. Kelemen pápa (Giulio Medici)

 Fioretta Gorini a Pazzik által fiatalon meggyilkolt Giuliano Medici szerelme volt, és az ő kapcsolatuk gyümölcse lett minden valószínűség szerint fiúk, Giulio Medici. . A magára maradt Fioretta hűen nevelte fiát, de korai halála után Lorenzo de Medici a saját fiai közt fiaként gondozta és taníttatta Giuliót is. A gyermekből idővel VII. Kelemen pápa lett a Medici család hathatós támogatásával. Hogy neve nem cseng szépen az utókor számára, az nem véletlen, nagyrészt az ő számlájára róható a Sacco di Roma, vagyis Róma kifosztása, mert nem jól választotta meg a szövetségeseit.

Federigo Malavolti, börtönőr a Palazzo della Signoriában

 Ha már a történelem írói feljegyezték Federigo Malavolti nevét, aki egy börtönőr volt a Palazzo della Signoriában, akkor én is írok róla néhány szót. Bizonyára nem volt egy tanult ember, de az igazságtalanságot ő sem értékelte. Sokak mellett id. Cosimo Medici is mint rab reá volt bízva, aki, legalábbis a történetírók szerint, emberségesen bánt Cosimóval, megóvta attól, hogy netán megmérgezzék, engedte, hogy olyan helyről hozzanak neki ételt, ami biztonságos, és ő maga együtt evett Cosimóval. Persze lehet, hogy mindez csak legenda..., de azért elhihetjük, mert jó nekünk is, ha hiszünk a jóindulatban.

Johannes Guttenberg (1393-1468) könyvnyomtatás, Niccolo Niccoli (1365-1437),

 Niccolo Niccoli (1365-1437) rajongott a művészetekért, és mert hatalmas vagyont örökölt, nem okozott gondot számára bármit megvenni, ami megtetszett neki. Szerencsére jó ízlése is volt, és jutott mindenre, ami boldoggá tette. Állítólag egyetlen Firenzébe látogató igényesebb férfi sem hagyhatta ki, hogy megtekintse műgyűjteményét. Cosimo Mediciben (1389-1464) jó barátot és lelkes gyűjtőtársat talált. Idővel odáig merészkedtek, hogy tervezgettek egy közös utazást a Szentföldre..., de ez a vágyuk nem teljesült. Cosimo apja, Giovanni di Bicci (1360-1429), a Medici vagyon megalapítója tárgyilagosabb ember volt, nem adta pénzét efféle kalandokra. Valójában Cosimo Medici is tárgyilagos ember volt, de apja halála után ha nem is ment el a Szentföldre, de gazdag örökségét leginkább könyvekre költötte, hatalmas könyvtára messze földön híres volt. És, mint tudjuk, akkoriban még a könyvek nem nyomdákban készültek, hanem kézzel írták beléjük a betűket..., és nem is akárhogyan, hanem gyönyörűen. 

Niccolo Niccoli igazán ismertté akkor lett, amikor kitalált és kifejlesztett egy új folyóírást, ami idővel a könyvnyomtatás alapja lett, de magát a nyomtatás feltalálását és kifejlesztését Johannes Guttenberg (1393-1468) nevéhez kötik az 1440-es évek vége felé.

Firenze történelme 8. A II. Világháború

Ez a téma sok fejezetként le van írva az alant lévő linkben, akit érdekel Olaszország szemszögéből is.  Ez az egész Európára kiható borzalmas esemény, bizonyára megtalálja ott, amit tudni szeretne. Ami  Firenze városát illeti aktív részese volt az eseményeknek, szenvedett is jelentős károkat, de hatalmas összefogásokkal és rengeteg munkával helyre állították a gyönyörű város. A legnagyobb károk Firenze hídjait érintették, hiszen mindegyiket felrobbantották a  visszavonuló németek..., kivéve az egy Ponte Vecchiót nem teljesen! Persze az sem úszta meg sértetlenül, a hídfőket a közelükben lévő épületekkel együtt felrobbantották, hogy ne tudják őket követni az ellenséges erők. Vajon miért is kegyelmeztek a Ponte Vecchiónak, hiszen miután már felrobbantották a hídfőnél lévő épületeket, már az övéik sem tudtak volna átmenni. Az kizártnak tűnik, hogy "kegyelemből", nem voltak olyan jószívűek, az biztos.

De van itt egy érdekes írás erről a katasztrófális eseményről, vagyis a II. világháborúról.

 II. világháború Olaszországban

Firenze történelme 7. az I. Világháború

 Az I. világháború hatásai Itáliában

Tourist hotel Firenzében

 

-

A Tourist hotel a kép közepén..., csupán egy nyitott ajtó innen, a Santa Maria Novella térről, és a mellette lévő pályaudvartól. Talán kicsit szűkös, de aludni lehet benne, meg reggelizni.. A pályaudvar közelsége nem zavaró, sőt, érkezésnél, indulásnál kifejezetten praktikus. A téren lévő forgalom semmiképpen nem zavaró, mert ablakok  nem néznek arra a lépcsőházon kívül, hanem egy nagyobb kertre (ezt, ha fontos a kert, akkor érdeklődni érdemes, hiszen nem voltam minden szobában, A szálloda képein egy nagy medence is látható. 

A csatolt képek alapján kicsit túldíszítettnek tűnik a berendezés, de ez legyen a legnagyobb probléma. Ha még egyszer Firenzébe mennénk, minden bizonnyal ismét ott szállnánk meg, nem kell hosszan cipekedni a pályaudvartól..., a célnak, hogy kipihenjük magunkat éjszaka, hogy jó közérzettel induljunk városnéző utunkra egy bőséges reggeli után, tökéletesen megfelel. Ez nem reklám, csak egy ajánlás valakitől, akinek megfelelt ez a szálláshely...., igaz, mi már több éve voltunk ott, akkor puritánabb volt, mint ahogy a reklámból most látom. És ennek függvényeként valószínűleg olcsóbb is volt.

Borgia család, Rodrigo Borgia az apa (1431-1503), Cesare Borgia a fia ( 1475-1507) és Lucrezia Borgia ( 1480-1519)

Rodrigo Borgia, az apa..., igencsak kétes hírű pápa volt VI. Sándor néven. Pápaságát leginkább arra használta, hogy törvényes és törvénytelen családtagjainak útját egyengesse. 

Fia, Cesare Borgia viszonylag rövid élete meglehetősen kalandos volt, ami elsősorban korlátokat nem nagyon tisztelő életmódja miatt alakult így.  

A Borgia apa és fia nevénél tán csak egyik lánya, Lucrezia Borgia neve lehet ismerősebb, akit a történelem egyik legnagyobb méregkeverőjeként tartanak számon. Bizonyára sok túlzás van ezekben a megítélésekben, de ahogy mondani szokták "Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél!" 

Borgiák címen filmsorozat is készült a család történetéből.

Természet tudományi múzeum - La specola

 

La Specola Múzeum

Akit kifejezetten érdekel a természet tudomány, annak bizonyosan sok érdekességet kínál ez a múzeum! Leghátul, középen kiemelkedve, bizonyára sokaknak feltűnt a kép közepén lévő épület akkor. amikor a Michelangelo térről csodáltuk az alattunk lévő várost. Én is sokáig töprengtem rajta amikor a képeimet nézegettem, hogy mégis mi lehet az a "valami". Már nem emlékszem rá, hogy mi vezetett el az eredményhez, de az bizonyos, hogy itthon jöttem rá. Azért gondolom, hogy csak így lehetett, mert úgy igazán én sem láttam, pedig ha tudtam volna, hogy egy amolyan modern "kultúrcentrum", akkor valószínűleg megkerestem volna az érdekesség kedvéért, hogy legalább kívülről megcsodáljam. De én őszintén bevallom, valami gyárépületnek gondoltam..., csodálkoztam is, hogy így beépült a városba. Firenze éppen arról híres, hogy nagyon őrzi az "identitását...", de lám, vannak kivételek, el kellett szakadni a reneszánsztól..