Ambrus püspök(339-397) , Prédikátorok, Zenobius (337-417), Romuald (950-1027) Ugo gróf (950-1001)

 Időszámításunk szerinti 450-ben vagyunk Firenzében, amikor is ott már a keresztény egyház szervezése volt a fő feladat. Gondoljunk bele, hogy hol voltunk akkor még mi magyarok! Persze Firenzében sem ment könnyen a különböző hitet vallók összeboronálása. Az akkoriban már milánói tanításai miatt nagy hírnévre szert tevő Ambrus püspököt hívták meg a városba, aki meg is békítette a torzsalkodókat, és a pápa jóváhagyásával a kereszténységre tért Zenobius püspök megkezdte firenzei hittérítő munkáját. Addig ismeretlen volt Firenzében, valami nagyon távoli vidékről, talán Szíriából érkezett a városba. Zenobius püspök székhelye a mai Battistero helyén volt, valószínűleg nem véletlen, hogy a Battisterót később oda építették. Hittérítő munkájával nagy tiszteletre tett szert, így végső sírhelye a firenzei Duomóban van, annak is a szentélyében. Prédikációi nagy hatással voltak Firenze népére, küldetése sikeres volt, és ha lassan is, de konszolidálódott a város helyzete. 

-

Az ezredik év környékén a keresztény hitre tért Willa grófnőre nagy hatást gyakorolt a Firenzébe érkezett néhány prédikátor, köztük is leginkább  Romuald (950-1027). Ő volt az, aki már 1012-ben megalapította a Camaldoli rendet, de utána Firenzében telepedett le, feltehetően hittérítő szándékkal.  Willa grófnő fiát, Ugo grófot azzal bízta meg, hogy alapítson Firenzében bencés apátságot, ami meg is történt, ez lett a Badia templom és kolostor, ami még ma is egyik ékessége a városnak.

Ugo gróf Firenzében hunyt el, a Badiában van a sírja, mely síron jó néhány évszázada egy Mino da Fiesole által készített márványszarkofágot láthatunk. 

-

-

Ugo gróf síremléke a Badiában

Montemurlói csata..., I. Cosimo Medici herceg, majd nagyherceg,

 Firenzében sokan voltak, akiknek nem tetszett, hogy az ifjú Cosimo Medici magának akarja a firenzei hatalmat. Legfőbb ellenfele az ifjabb Filippo Strozzi volt, aki jelentős létszámú, közel 4000 fős  hadsereget tudott toborozni, Cosimót viszont V. Károly támogatta spanyol katonáival. 1534-ben Montemurlónál volt az a nevezetes csata, amely után győzelmével Cosimo Medici megszilárdíthatta uralmát. A még igen ifjú Cosimo Medici olyan példát akart statuálni, ami elveszi a kedvét az ellene fordulóknak a további támadásoktól, így nagyon sok foglyot ejtettek, akik közül a vezetőket halálra ítélték. Sokan elmenekültek, de idővel őket is elfogták és kivégezték. Naponta tartottak nyilvános kivégzéseket, több száz ember lelte így halálát. Mindez a kegyetlenség az ifjú Cosimo Medicinek a hatalma megszilárdításáért szükséges volt, és meg is kapta V. Károly császártól a fejedelmi címet. 

A Santa Trinita tér közepén álló hatalmas gránitoszlopot Caracalla egykori fürdőjéből  IV. Pius pápa küldte Firenzébe az ifjú Cosimo Medici elismerése okán, mely oszlop útja közel egy évig tartott, és bizony a felállítása sem ment gyorsan..., majd még azután egy szobor is került az oszlop tetejére, amit ugyancsak nem volt egyszerű azokban az időkben daruk nélkül megoldani. És hogy még fokozzuk..., az oszlopra került szobor igen soványkának látszott olyan magasan földközelből, így "terítettek rá" egy szép bronzból készült köpönyeget. Így leírva ez nem nagy kunszt, de akkoriban még nem lévén daruk nem könnyű elképzelni sem, hogyan oldották meg az ilyen dolgokat. Igaz, nem ez az egyetlen dolog, aminek megoldásának csodájára járnak Firenzében az emberek!

-

Miután I. Cosimo de Medici fejedelemként megszilárdította Firenzében a helyzetét nem elégedett meg ennyivel, sorra támadta meg a környező városokat. Először Siena ellen vonult, ahol több, mint egy évig tartott a küzdelem, de főleg az éhínség szedte a körbezárt városban az áldozatokat. Sienának meg kellett adnia magát, ha a továbbiakban még létezni akart. A pápa Siena elfoglalása után engedélyezte Cosimo Medicinek a  hercegi címet.   Természetesen az ifjú Cosimo Medici nem elégedett meg addig, amíg az összes toszkán város nem került irányítása alá! Nagyon fontosak voltak a tengeri kikötők, Livorno, Pisa, hiszen Cosimónak komoly tervei voltak azokkal is..., hajóhadával több nagy tengeri csatában is részt vett, és persze mindig győzedelmeskedett. 

Sikerei elismerése képen 1570-ben megkapta a nagyhercegi címet is mind a pápától, mind a császártól.

"Az elkobzott szabadságjogokért cserébe jólétet és vagyonosodásra lehetőséget kapott a firenzei polgár." (Erdődy János)

Reformáció, Luther Márton kora és eszméi, Guttenberg nyomtatója

 Rómától Wittenbergig  

A Medici származású X. Leó pápa, mint általában a Medicik, nagy tervekkel fogott minden tevékenységéhez. Miután pápaként igen nagy hatalomra tett szert számtalan különleges ötletet forgatott a fejében, melyek megvalósításához az átlagemberek adakozására is szüksége volt. Legnagyobb terve Szent Péter feltételezett sírja fölé egy világraszóló bazilika építése volt. Ám ezen tervéhez anyagi forrásai nem lévén elegendőek, úgynevezett "búcsúcédulák" előállításában látta azok megteremtését. Ezen búcsúcédulák megvásárlásával a megbocsájtható bűnök megváltását ígérte az egyház. Akkoriban oktatott Wittenberg egyetemén Luther Márton, egy Ágoston rendi szerzetes, aki mélységesen elítélte ezen búcsúcédulák árusítását. Luther nem is feltételezte, hogy a pápa tud ezen cédulákról, és a pápa segítségében bízva állította össze 95 tételét, melyek végrehajtásában a pápa, vagyis a Medici házból származó X. Leó pápa együttműködésére számított. Luther valójában úgy gondolta, hogy a pápa semmit sem tud arról az egészről..., holott éppen ő volt az értelmi szerzője. Igaz, magasztos okok sarkallták erre, hatalmas egyházi építkezésekbe kezdett, konkrétan a Szent Péter bazilika építésébe, amit nem tudott másként finanszírozni. 

Luther 1517 október 31.-én szögezte ki a wittenbergi várkápolna kapujára 95 pontból álló tételét, úgy gondolta, hogy ezek a pontok egyeznek a pápa elvárásaival is. Hatalmas csalódást okozott neki, hogy éppen az ellenkezője volt igaz, hiszen maga a pápa indította útjára ezt a búcsúcédulás adakozási mozgalmat. A protestantizmus meg csak terjedt, ami a katolikus egyházra nagy csapás volt, rohamosan csökkentette nem csak a katolikus egyház és a pápa tekintélyét, hanem azoknak anyagi lehetőségeit is..

Ebben a történetben nagy szerep jutott a nyomtatás felfedezésének is..., ami ugyan a kínaiaknál már ismert volt, de Európában még nem. Guttenberg 1452-ben jött rá a nyomtatás lényegére a szétszedhető nyomtatósorok többszöri használatával. Első nyomtatott "műve" természetesen egy mindössze 42 sorból álló kis részlet volt a Bibliából.  Nem tudom Itáliában, ahol a csodálatos betűkkel írt és szép képekkel díszített könyvek hatalmas becsben voltak hogyan fogadták a nyomtatással több példányban könnyebben, gyorsabban kiadható könyveket, de úgy gondolom, hogy nem igazán tetszhettek nekik. Világszerte híres könyvtáraikban bizonyára sokáig nem voltak nyomtatott betűkkel írt könyvek.