Michelangelo még mondhatni gyermek volt, amikor apja, látva benne az érdeklődést, nem nagy lelkesedéssel, de beadta fiát Domenico Ghirlandaio festőiskolájába. Egyik alkalommal Ghirlandaio mester Michelangelo egyik munkáját látva felkiálltott: "Hitemre, ez a gyermek többet tud nálam!" A mester bizony hamar felismerte benne a jövő nagy művészét, hitét és tapasztalását megosztotta Lorenzo de Medicivel, aki szárnyai alá is vette a még szinte gyermek, 13 éves Michelangelót. Lorenzo de Medici szándéka az volt, hogy ne csak jó "mesterek", hanem igazi művelt művészek is legyenek idővel a legügyesebb tanítványok, ezért elméleti síkon is taníttatta őket.
Szobrászatban Bertoldo mester volt a tanítójuk, aki korábban Donatellótól tanulta a mesterséget.
Egy napon Lorenzo de Medici észrevette, hogy Michelangelo egy faunszobrot próbált faragni, holott korábban még véső se nagyon volt a kezében. Elkészülte után látva a kész szobrot Lorenzo igencsak elcsodálkozott, mert bizony Michelangelo munkáját sokkal jobbnak találta, mint azé a mesteré, akiről másolt. Felismerte Michelangelóban a szobrászat iránti nagy tehetséget is, így azután úgy határozott, hogy házába veszi és minden lehetséges módon egyengeti az útját. Elkérte apjától és a saját családjába fogadta, fiaival együtt élt. Mindeközben taníttatta nem csak művészetre, de elméleti tudományokra is.
Négy évig tartott ez az áldott állapot..., majd Michelangelo Buonarotti elkezdte igencsak küzdelmes, de önálló életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése