Lamartine elsősorban elismert francia költő volt, de amellett aktív politikus is. Az 1820-as években diplomáciai kihívásoknak kellett megfelelnie. 1833-ban mint liberális politikust képviselőnek választották, ám 1842-ben ellenzékbe vonult. Könyvet írt, melynek címe "A girondiak története". 1833-ban liberális politikusként képviselővé választották, de 1842-ben ellenzékbe vonult. Írásba kezdett, "A girondiak története" című írását vetette papírra.
1848-ban a forradalmi kormány külügyminisztere lett, majd köztársasági elnökségre jelölték, de nem választották meg. 1851-től nem politizált, helyette megírta az 1848-as francia forradalom történetét, majd önéletrajzát, és végül néhány kisregényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése