Firenzei zsinat 1438-39

Bár konkrétan nem tartozik a témához, de írok néhány szót erről a zsinatról, mert összehívásának igen komoly oka volt, de az eredménye nem sok. A kereszténység két nagy egyháza, a római katolikus és a bizánci ortodox évszázadok óta hadilábon állt egymással. II. Jenő pápa 1437-ben összehívta Ferrarába az egyetemes zsinatot, melynek célja a békülés volt, melyet a bizánci császár is sürgetett, hiszen a törökök komolyan veszélyeztették birodalmát. Tengerre szállt hát Pallaiologosz János, és vele jött a konstantinápolyi pátriárka is. 1438 januárjában el is kezdte munkáját a zinat, de egyre több probléma adódott Ferrarában, így aztán a járvánnyal is sújtott városból Cosimo de Medici közbenjárásával áthelyezték a zsinatot Firenzébe. Nos a fenti képek ezt az eseményt kívánták megörökíteni, persze nem úgy, ahogy valójában volt. Az első képen látható "öreg király" alakjában felismerhető a pátriárka, a harmadik képen lévő középső király maga a bizánci császár, a negyedik képen lévő "fiatal király" azonban nagy valószínűséggel nem Lorenzo de Medici, ahogy azt sokan hiszik. Ő ekkor még csak 11 éves volt, valahol biztos ott van a képen, de hogy melyik lenne pontosan, nem tudni. A második képen viszont látható fekete kapátban, piros sapkában Cosimo de Medici, és mellett felismerhető a fia, Piero de Medici. A képen hátul álló pirossapkás ifjak között pedig maga Gozzoli is látható, őt nem nehéz felismerni, kiemelkedik társai közül, szigorú arccal ránk néz, és ráadásul rá van írva a neve a sapkájára. Ez a kép azonban csak a fantázia szülötte, a zsinat megérkezése egyáltalán nem volt ilyen fényes, elmosta az ünneplést az eső. A freskó természetesen ezeken kívűl számtalan érdekes részlettel szolgál, ha valóban csak 7 percig lehet nézni, akkor az nagyon kevés. Gondolom ez a 7 perc nagy tumultus esetén értendő. A földszinten van egy terem, ahol érdekes audio-vizuális módszerrel pillanthatunk be a kép részleteibe. A zsinat, melynek a fő témája az volt, hogy a bizánciak nem fogadták el a Szentlélek létezését, sikerrel kecsegtetett, bejelentették a békét, de a bizánciak számára ígért segítség a törökök ellen sosem érkezett meg Konstantinápolyba, 14 év múlva a törökök elfoglalták a várost, és meggyilkolták az utolsó bizánci császárt. A pátriárka még Firenzében meghalt, ott is van eltemetve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése