Niccolo Machiavelli (1469-1527)


Firenze egyik legtöbbet emlegetett személyéről a leginkább csak annyit tudnak, hogy tőle származik a híres mondás: "A cél szentesíti az eszközt." A "machiavellizmus" ezáltal egy örök életű fogalom lett, nem éppen pozitív tartalommal.
Machiavelli nemesi családból származott, de, nem tudni miért, ügyvéd apja a nemesség perifériájára került, talán kiegyenlítetlen adóssága volt. Visszafogottan éltek az Arnón túli városrész egyik épületében, de volt egy birtokuk is vidéken. Az apa legfőbb szenvedélye a könyvgyűjtés volt, ami abban a korban elég szokatlan hobby volt.
Fiát, akit nagy tehetséggel áldott meg a sors, ugyancsak ügyvédnek taníttatta. A művelt, jól képzett Niccolo szépen haladt a jogtudósi pályán, de igazi helyét csak akkor találta meg, amikor Firenze köztársasági kormánya 1498-ban titkári állásba vette fel a kancelláriába. Szerteágazó tevékenységének leglényegesebb eleme amolyan nagyköveti munka volt, ahol kiemelkedő diplomáciai tehetségét végre kamatoztathatta. A kor leghíresebb személyiségeit volt alkalma így megismerni, a francia királytól Leonardo da Vincin keresztül Cesare Borgiáig. A legnagyobb hatással talán éppen ez a legutóbbi ismeretség volt rá, nevezetes mondása, miszerint: "A cél szentesíti az eszközt" is ennek a kapcsolatnak köszönhető, de amíg ezeket a szavakat papírra vetette, még sok feladata volt a város érdekeinek megvédésében. Legnagyobb vágya egy ütőképes firenzei hadsereg létrehozása volt, azt remélte, hogy nagyobb lelkesedéssel védnék a várost a lakói, mint az idegenekből szervezett zsoldos katonák. Hatalmas energiákat és rengeteg pénzt emésztett fel ez az elképzelés, ami azonban csúfos kudarcot vallott első bevetésén 1512-ben, amikor Prátót kellett volna megvédeni a város bevételére induló Mediciek spanyol zsoldos katonáival szemben. A gyengécskén kiképzett hadsereg megijedt a túlerőtől, és magára hagyta a várost, ahol aztán 4000 embert lekaszaboltak, és a várost szinte a földdel tették egyenlővé. Beérkezve aztán Firenzébe ellenállással nem kellett már szembenézniük, csak átvették a hatalmat. Machiavellit is letartóztatták, de nem nagyon büntették meg. Más szemszögből nézve a legnagyobb büntetést kapta azzal, hogy a későbbiekben mellőzték, mert a Medici hercegek nem bíztak meg benne.
Visszavonult hát vidéki birtokára és írással töltötte az idejét. Írásai olasz nyelven jelentek meg, írt színdarabokat is, melyeket már életében sikeresen játszottak Firenzében, közülük a Mandragóra a legismertebb. A színházi munka kellemes szórakozás volt csupán számára, a politika lett volna a leginkább kedvére való.
Éppen ezért politikai jellegű műveket is írt, közülük "A fejedelem" című a legjelentősebb alkotása. Nagyköveti minőségben több hónapot eltöltött a hírhedt Cesare Borgia (Rodrigo Borgia  (VI. Sándor pápa) törvénytelen fia volt, Lukrecia Borgia bátyja) mellett. Az igen sikeres hadvezér Cesare módszerei nagy hatással voltak Machiavellire, részben elrettentette, részben csodálattal töltötte el. Ennek az élménynek a hatására írta meg sok évvel később "A fejedelem" című művét, de ezzel a művel igazából az akkor hatalmon lévő ifjú II.Lorenzo (di II. Piero) de Medici hercegnek próbált kedveskedni. Sikertelenül, a herceg nem alkalmazta, mert nem bízott meg benne. A nem túl hosszú mű egyetlen mondata azonban megmaradt az utókor emlékezetében: "A cél szentesíti az eszközt". Mivel ez esetben Cesare Borgia kíméletlen eszközei elfogadhatatlannak tűntek az akkori kor polgárai és az utókor számára is, Machiavelli öngólt rúgott ezzel a mondatával. Ettől függetlenül azért sok uralkodó olvasta és hasznosította írását, sőt, legalábbis ezt az egy mondatot, a hétköznapi emberek is idézik mind a mai napig.
1525-ben végül eléri célját, csak alkalmazzák a Medici hercegek tanácsadóként, de munkája nem tart sokáig. 1527-ben, az éppen Medici származású VII. Kelemen pápa idejében zajlott Róma feldúlása (Sacco di Roma), minek utána a Mediciket elüldözték Firenzéből, így megbízatása érvényét vesztette. Niccolo Machiavelli még abban az évben, meglehetősen elhagyatva, meg is hal.
Évszázadokon át nem sokra becsülték munkásságát, ám az osztrák nagyhercegek idejében, 1787-ben díszes síremléket állítottak neki a Santa Croce templomba (hogy teteme addig hol volt, azt nem tudom),  sőt, szobrot is kapott az Uffizi előtt, és idővel neve ismertté lett az egész világon.

Akit érdekel bővebben a téma, olvassa el Michael White "Machiavelli, egy félreértett ember" című, regényes formában, de tudományos alapossággal megírt művét.

2 megjegyzés:

  1. Machiavelli, a jogtudós apa követőjeként kora egyik legjelentősebb állami alkalmazottja, és legnagyobb hatású gondolkodója volt.Kortársait a modern gondolkodást tükröző politikai tárgyú művei ( leghíresebb "A Fejedelem") és irodalmi alkotásai is elkápráztatták.Rendíthetetlen híve volt Itália egyesítésének, műveit olasz nyelven írta. Finom humora a "Mandragóra" című darabjában ismerhető meg leginkább.A köz alkalmazottjaként elsősorban az állam, és nem az egymásnak feszülő politiai pártok érdekeit tartotta szem előtt.Végül ez okozta vesztét is amikor a Medici féle rendszerváltást követően félreállították.Síremléke Firenze többi nagy szülöttje ( Galillei, Rossini stb.)mellett megtekinthető a ferencesek Santa Croce templomában.

    VálaszTörlés
  2. Köszi, de tegnap nem volt időm befejezni, éppen azért jöttem:-)

    VálaszTörlés