Andrea del Castagno (1396-1457), Cenacolo di Santa Apollonia + híres Castagno képek

A Cenacolo di Santa Apollonia épülete a  Via XXVII. Aprile 1 szám alatt található, és fő érdekessége egy festőhöz kötődik, kinek neve Andrea del Castagno volt. Attól függetlenül, hogy remek festő volt, sokáig rossz érzéseket keltett személye, mert még életében úgy hitték valamilyen ismeretlen okból, hogy meggyilkolta Domenico Venezianót (1410-1461). Kutatások kimutatták, hogy Castagno hamarabb halt meg (1396-1457), mint festőtársa. 

-


-

Kattints a képre!


Festményeiből látható ebben az épületben egy kisebb kiállítás, de a kolostor refektóriumának falán van az igazi különlegesség, egy újabb Utolsó vacsora. Művei nem igazán gyönyörködtetőek, de annál érdekesebbek. Nem valami könnyed elegancia jellemzi őket, alakjai többnyire erőteljesek, indulatosak. A beállítás hasonló a többi Utolsó vacsorához, a glóriát "kapott" apostolok az asztal mögött ülnek, míg Júdás kitaszítva közülük ül egy feltűnően magas széken.

De talán ennél a műnél is érdekesebbek számunkra portréi, melyeken ismert, de már az ő korában is régóta halott embereket elevenített meg, mint Dante, Petrarca, Farinata degli Uberti, Ozorai Pipo..., valószínűleg nem igazán élethűek a festményei, de ez talán nem igazán fontos. Stílusa elég kemény, határozott..., és hát el kell hinnünk neki, hogy a festmények hasonlítanak a modellekre, akiket ugyan ő sosem látott, de festményei által azonosíthat majd az utókor. 

-

Dante Alighieri

-

 

-

Petrarca

-


-

Farinata degli Uberti

-

-

Ozorai Pippo, (Pippo Spano) firenzei származású magyarországi hadvezér volt, kinek magyarországi hadi tettei után kapott birtokának palotájába utazott Masolino a Brancacci kápolna festése közben, teret adva ezzel Firenzében tanítványának, Masacciónak, hogy "felfedezze és megmutassa" nekünk a reneszánsz festészetet. Mondjuk ez nem Masolino és Pippo Spano érdeme, de jó, ha az összefüggéseket is ismerjük ebben a nem túl hosszú, csupán néhány évszázados "nagy" firenzei történelemben. Volt szerencsém amúgy járni az ozorai várban, érdekes volt, de nem hiszem, hogy sokban hasonlít az Ozorai Pipo által uralt épületre, hiszen a vár belső berendezése évszázadok alatt lett olyanná, amilyennek most láthatjuk.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése