1433-ban egy éjszaka vérrel kenték be idősebb Cosimo Medici házának ajtaját. Cosimo, akit már többször ért gyilkos fenyegetés, családjával együtt elhagyta a várost, Mugellóban lévő birtokára költöztek. Komolyan vette a fenyegetést, ezért vagyonát római és nápolyi bankokban helyezte el, de ugyanakkor a San Miniato al Monte és a San Marco kolostorában is helyezett el nagyobb pénzmennyiséget.
Természetesen az Albizzik örültek az eseménynek, miszerint Cosimo Medici elhagyta a várost, és hozzákezdtek egy új Signoria létrehozásához. A kiválasztott priorok 70 %-a a Medicik ellensége volt. Bernardo Guadagni lett az új gonfaloniere, aki pár hét múlva felszólítást küldött Cosimónak, hogy jelenjen meg a városházán szeptember 9.-én. Cosimo eleget tett a kérésnek, de sejtette, hogy mi vár rá. Az őr, kinek nevét feljegyezték, Federigo Malavolti, nem a Tanácsterembe kísérte, hanem az "Alberghettóba". Az Alberthgetto a városháza tornya, ahol foglyokat szokta "elszállásolni".
Az Albizzik megpróbáltak adni a látszatra, hogy a nép akaratát követik akkor, amikor Cosimo Medicit elítélik, de a nép kedvelte Cosimót, és nem csak ők, hanem más városállamok, sőt, külföldi vezetők is tiltakoztak a kivégzés ellen..., megtettek mindent Cosimo szabadon bocsájtása érdekében. Rinaldo degli Albizzi és még néhányak nagy bosszúságára végül sikerült Cosimo pártfogóinak elérni, hogy külföldi száműzetésbe kerüljön. Nagyon azért nem kellett sajnálni, hogy előbb Padova, majd Velence palotáiban kellett a "száműzetés keserű kenyerét ennie".
id. Cosimo Medici levele a Signoriának száműzetése megkezdésekor:
"Mivel úgy döntöttek, hogy Padovába kell mennem, kijelentem, hogy örömmel megyek bárhová, ahová parancsoljátok, nem csak a trevisói államba, hanem az arabok közé vagy más, a mi szokásainkat nem ismerő nép közé is boldogan elmegyek. Ha rendeletetek alapján a balsors reám szállt, én azt úgy fogadom, mint ami nekem és az enyéimnek a javára fog válni. Bármilyen nehézséget könnyű lesz elviselni azzal a tudattal, hogy megpróbáltatásaim békét és boldogságot hoznak a városra. Egyre kérlek benneteket, urak, mivel látom az a szándékotok, hogy megőrizzétek az életemet..., ne engedjétek, hogy gonosz polgárok megfosszanak tőle, mert ez rátok nézve is szégyen volna. Ügyeljetek arra, hogy akik fegyverrel a kézben a véremre áhítoznak, kint a téren, ne nyúlhassanak hozzám. Az én kínjaim kurták lesznek, de ti örökre rossz hírbe hozzátok magatokat."
Az éj leple alatt id. Cosimo Medicit a Porta San Gallón kijuttatták Firenzéből, őrei elkísérték odáig, majd magára hagyták. Padovába ment, onnan két hónappal később Velencébe..., ahol más dolga sem volt, mint szórakozni. Mindenhol örömmel fogadták..., de az ő szívében bizonyára nagy volt a nyugtalanság!
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése