Firenzei nagy honvédő háborúja Michelangelóval

Firenze nagy honvédő háborúja

-

-

A fenti képet Giorgio Vasari festette gondolom nem teljesen élethűen, de érdemes kinagyítani! Személyes élményem volt, hogy az egykor működő Firenze com'era múzeumban láttam a festményt restaurálás közben kiterítve. Nagyon jó volt az a kis múzeum, nagyon sajnálom, hogy megszűnt. Műtárgyainak egy része a Palazzo Vecchióba került, a többit vidéki Medici villákban helyezték el.

-

1527-ben Rómában rettenetes dolgok történtek, amit "Sacco di Roma" néven ismer a történelem. Annak az eseménynek az akkori pápa, a Medici X. Leo hibás politikája volt az okozója. Ezen események hallatára a Firenzében már nem igazán népszerű Medicik végleges eltávolítása a hatalomból volt a fő cél.  

-

Ám miután lecsillapodtak Rómában a dolgok, a Medicik ismét vissza akarták kapni Firenzét, és az éppen Firenzében lévő Michelangelóval az élen próbálta Firenze népe megvédeni tőlük a várost. Michelangelo akkoriban alkotta a pápa megbízására csodálatos szobrait a San Lorenzo templom Medici kápolnájában. Életét igencsak megnehezítette a Firenze iránt érzett szeretete és a szomorúság a Medicik egyre kevésbé becsülhető tagjai miatt. De itt azért akkor már ennél többről volt szó, a puszta életéről, miután az ellenük felkelők oldalán vett részt a Medicik visszatérési háborújában! Éppen a San Lorenzo templomban dolgozott a Medici kápolna szobrain, míg végül a templom rejtett zugaiban történt hosszú bujkálás után sikerült megszöknie és Rómáig meg sem állt..., és önszántából bizonyosan sosem tért volna vissza a hercegi uralom alatt lévő Firenzébe! Ám művészi hírneve többet nyomott a latban, mint a Medicik nyilvánvaló megtagadása. I.Cosimo Medici herceg parancsára tetemét 1564-ben a szó szoros értelmében elrabolták Giorgio Vasariék Rómából, majd hatalmas ceremóniával helyezték el a Santa Croce templomban. Így azután holtában Michelangelo végképpen firenzei lett, hiszen a neve mégiscsak összeforrt a városéval..., elsősorban Michelangelo, Firenze, Itália  és talán a Földünk leghíresebb szobra, a Dávid miatt. Ez nem is lenne nagy baj, de az a sír úgy gondolom, hogy nagyon méltatlan hozzá :-( Igazán nincs is kedvem ide feltenni a képét, de hát mégiscsak... 

-

Én tényleg nagyon kedvelem Giorgio Vasarit ..., de elsősorban nem a művészete miatt. Úgy tudni, hogy Michelangelo a saját kétalakos Piétáját szerette volna a sírjára...., gondolom túl értékes volt ahhoz, hogy nyilvános helyre állítsák. De egy csak a nevével ellátott kő is sokkal jobb lett volna annál a mondhatni "giccsparádénál", mint ami lett..., ám azért ha a Santa Croce templomban járunk, ha a síremlékért nem is, de Michelangelo miatt nézzük meg a sírt, és szánjunk néhány percet az emlékére.

- 

-

Ám a lényeg nekünk, Firenze rajongóknak, hogy, ha  nem is éppen az ő kívánságára, de ott van a sírja az általa egyszerre imádott és gyűlölt városban. A szíve mélyén bizonyára mindig is firenzei volt! Amikor elmenekült Firenzéből, az bizonyára nagyon szomorú kényszer volt számára. A San Lorenzo templomban dolgozott, majd annak rejtett zugaiban bujdokolt hetekig, míg végre alkalma lett a menekülésre, és visszatérhetett Rómába. Mint a Medicik egykori barátjának oka volt félni Firenzében, hiszen ellenséges hangulat uralkodott a Medicik, és egykori patronáltjaik iránt, hogy menekülnie kellett..Kalandos úton, de eljutott Rómába. Persze Rómában is pápák fogadták, tőlük kapta a Sixtus kápolna csodálatos alkotásaira és a Szent Péter székesegyház kupolájának megtervezésére megbízásait. Különös érzések lehettek a lelkében, a hála és a harag bizonyára háborgatta a lelkét. 

X. Leó (1475-1513-1521) és VII. Kelemen pápa (1478-1523-1534) is Medicik voltak.., és Rómában komoly hatalmuk volt akkor is, amikor Firenze már elpártolt tőlük. 

-

Bár nem tartozik szorosan ide, de mégis le kell írnom újra, hogy a Dávid szobor megtekintése a Palazzo Vecchio előtt meg sem közelíti azt az élményt, amiben az Akadémia múzeumban érint minket! Érdemes hajnalban sorba állni, hogy a saját szemünkkel eredetiben lássuk a szobor arányait és lebilincselő szépségét. És persze van ott még sok más is..., de mindnek szépségét elhomályosítja Dávid.

-