A guelf és a ghiebellin nevek alatt Itáliában felsorakozó polgárok többnyire ellenséges érzelmekkel viseltettek egymás iránt. Azt is tudnunk kell, hogy a guelfek a pápaságot támogatták, a ghibellinek pedig a császárságot. Ez az ellentét a pártok között korántsem volt jelentéktelen, gyakorlatilag többnyire például majdnem kizárt volt, hogy mondjuk egy guelf fiú feleségül vegyen egy ghibellin lányt. Erre nem is gyakran adódott alkalom, nem keresték az ilyen lehetőségeket. Ám néha azért előfordult, mert már akkor is volt olyan, hogy szerelem. Talán néha be is jött a házasság, de olykor tragédia lett a szerelem vége. Nem véletlenül írta meg Rómeó is Júlia történetét Shakespeare Verona városába téve az eseményeket. Ez a történet, amit most lemásolok talán mesének tűnik, de van sok valóság alapja.
"1215 húsvét vasárnapja végzetes nap volt Firenze történelmében. Addig viszonylagos békében élt egymással a két párt, ám annak a nevezetes napnak komoly következményei lettek. Egy guelf érzelmű Buondelmonti családból származó fiatalember feleségül kért egy ghibellin családból származó Uberti lányt. Bár volt némi ellenkezés, de végül a szülők megegyeztek. Ám a fiú idővel meggondolta magát, és mást vett feleségül, mire a hoppon maradt Uberti lány családja és párttársaik természetesen bosszút esküdtek. Megvárva a megfelelő alkalmat a fiatalembert tőrbe csalták és meggyilkolták a Ponte Vecchio közelében. A dolognak komoly következménye lett, évtizedekig tartó háborúskodás kezdődött, amiben végül győztek a ghibellinek. Mint a hatalom birtokosai a guelf párt valamennyi tagját száműzték a városból."
Ez a fajta guelf-ghibellin ellentét nem csak Firenzére volt jellemző, minden korabeli városban kialakult, de nem is lehetett volna ez másként..., ám a versengés nem csak veszteségekkel jár, kicsit mindig előrébb is viszi a dolgokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése