Risorgimento = egyesítés
Itália a történelem folyamán nem képezett egy országot, hanem kisebb fejedelemségekből, államocskákból állt. Ezen túlmenően a kisebb fejedelemségek is két félék voltak, köztársaságpártiak (guelfek) vagy királyságpártiak (ghibellinek) , és ennek jegyében gyakran csatáztak egymás ellen is pártállástól függően. Napóleon bukása után (1795), az itáliai fejedelemségeket szétosztották a Habsburgok és a Bourbonok között (bár Firenze már 1737-től kis kihagyással a Habsburgok "tulajdona" volt).
Néhány évtizednek még el kellett telnie, míg az itáliai népek végre összefogást hirdettek a Habsburg és Bourbon befolyás ellen! Ekkor zászlajuk alatt, az egységben az erő elven, egy egységes olasz állam kivívására tettek fogadalmat. A köztársaság pártiak vezetője Garibaldi és Mazzini voltak, míg a királyságpártiak a Camillo Cavour nevéhez kötődő Szárd-Piemonti királyságot szorgalmazták.
Giuseppe Garibaldi Genovából indulva 1860 május 6.-án nagyjából 1000 katonával menetelt Palermo felé, melyet el is foglalt 1860 június 6.-án. Seregének vezérkari főnöke a magyar származású Türr István volt, aki egy 160 fős magyar különítményt gyűjtött maga köré. 1860 október 2.-án Garibaldi csapata döntő vereséget mért a Volturno melletti csatában a szicíliai királyság csapatára, és elfoglalták Capuát.
-
Firenzében 1737-től a Habsburgok uralkodtak 1859-ig, uralmukat Napóleon szakította meg, amikor is létrehozta az Etruriai királyságot, és Elisa nevű nővérét tette meg uralkodójává. Ám amikor Napóleon megbukott, visszatértek a Habsburgok, III. Ferdinánd majd II. Lipót. 1859-ben azonban komoly nyomás után II. Lipót lemondott a firenzei uralkodásról.
-
1860 március 15.-én Firenze, megannyi évszázad után feladva önálló történelmét, csatlakozott az időközben megalakult Olasz királysághoz, melynek fővárosa is volt 1865-től 1871-ig.
------------------------------------------------
Garibaldi minden cselekedete ellenére nem kívánatos személy volt az új Olaszország számára pápaellenes volta miatt, így, bár elfogadták önfeláldozó tevékenységét a harcokban, de a későbbiekben nem kértek szolgálataiból.
-
Jött az első, majd a második világháború, melyekben természetesen Firenze is kivette részét.
1919-ben Saint -Germaini béke
1922-ben Benito Mussolini, a király által kinevezett miniszterelnök vette kezébe Olaszország irányítását, így a király, bár felelős volt a továbbiakért, sok mindent nem tehetett.
1936-ban Mussolini Etiópia császára lett, majd Albánia királya
1937-ben Magyarországon is járt Mussolini Horthy Miklós vendégeként.
1939 szeptember 1-én kitört a második világháború
1940-ben Mussolini szövetséget kötött a németekkel, bár kezdetben ellenezte a háborút.
1943-ban lemondatták és bezárták Mussolinit
1943 október 7.-én I. Umberto király hadat üzent a németeknek, de időközben kiszabadították Mussolinit, és attól kezdve ismét ő lett az irányító személy. Szövetségre lépett a náci Németországgal, minek következtében I. Umberto király Egyiptomba menekült.
1946-ban I. Umberto király lemondott az olasz trónról és Egyiptomban maradt
1947-ben fia, II. Umberto Alexandriába emigrált.
Az itáliai Risorgimento néven ismert esemény végre egy táborba segítette a különböző érdekeket képviselő városokat, fejedelemségeket. Hosszú út vezetett azért odáig, amikor 1946 május 9.-én az akkori olasz király, III. Vittorio Emanuel lemondott a királyságról.
-----------------------------------------------------------------------------------
I. Vittorio Emanuel király (1759-1821) Szárd-Piemonti király 1802-1820
II. Vittorio Emanuel király (1820-1878) Olaszország első királya 1861-1878
I. Umberto király (1844-1900) Olaszország második királya 1878-1900
III. Vittorio Emanuel (1869-1947) Olaszország harmadik királya 1900-1946 május 9. lemond a trónról.
II. Umberto király (1904-1983) Olaszország negyedik királya, aki alig 1 hónapig "volt színen", meg sem koronázták, csupán az előző király lemondása után a formaságokat intézte. 1947-ben Alexandriába emigrált.
A Risorgimento szó "egyesítést" jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése