http://www.museumsinflorence.com/musei/palazzo_davanzati.html
Nyitvatartás: 8.15-13.50 (zárva a hónapok 1., 3. és 5. hétfőjén, valamint 2. és 4. vasárnapján) Belépő:
-
A Palazzo Davanzati egy olyan épülete Firenzének, amit egy módos nemesi család otthonaként rendeztek be számunkra, kíváncsi turisták számára. Az épület valamikor tényleg egy Davanzati nevű család tulajdona volt, de csak bizonyos részletek egyezhetnek esetleg azzal a régi otthonnal. A lépcsőház ki tudja, de valószínűleg hasonló lehetett, de amit most itt a falain látunk, az tapéta.
-
A lényeg az az, hogy Firenzében gyakran voltak utcai zavargások, ilyen olyan csatározások, és bizony elég nagy volt a létbizonytalanság, ezért a földszinti és alsóbb szintek nem szolgáltak a családok lakhatására. A harmadik emelet már bizonyára biztonságosnak volt mondható, de bizony annak az ablaknyílásait is igen komoly fatáblákkal takarták. Ablak régen nem volt ezen a tárgyaló szobán, most a múzeumban már van, olyan korabelinek néz ki, de úgy tudom, eredetileg tényleg nem volt. Ez az első szoba, amibe belépünk, egy nagy fogadószoba (lehet a családi szobákba máshol is volt bejárat, de ha biztonságtechnikai szemmel nézzük, akkor valószínűleg nem voltak). Szóval ahová először belépünk, az a fogadószoba..., de nem azt a fogadó szoba hatását kelti, ahol kellemesen elbeszélgetünk, hanem egy férfias tárgyalószobáét. Nem volt benne sok bútor, egy nagy asztal, komoly férfias karosszékek, néhány kis komódféleség, rajtuk néhány apró tárgy. A fehér falakon néhány családi kép volt, és ami a legizgalmasabb ebben a teremben (és a többiben is) az a gyönyörűen kidolgozott fából készült mennyezet. Bevallom, nem emlékszem, hogy bármi bútor lett volna a képeken látottakon kívül, a nagy asztalt és a székeket azt hiszem, csak elképzeltem a szoba közepén.Az ablakok az utcára néztek, vastag üveg és nehéz táblák rajtuk voltak.
-
-
-
Az innen nyíló első szoba amolyan családi nappali szerepét tölthette be, itt már volt egy hatalmas kandalló, és a berendezés is nyugalmas, családias jellegű. Otthon volt a "háziúr" :-)
Egy igen disztingvált kis fürdőszoba is állt a család rendelkezésére, működésével kapcsolatban nincsenek adatok, de bizonyára ott tartott vízzel öblítették a WC-t, töltötték fel az ülőkádat.
-
-
-
És jöttek a már barátságosabban díszített hálószobák, a falak színesek, a bútorok is barátságosak, de a legizgalmasabb bennük a mennyezet alatt a falakon végigfutó "képregények".
-
-
A másik hálószoba talán egy kicsit még izgalmasabb, bár csak a színében más, itt a kék szín dominál.
-
-
-
Számomra ez a program firenzei látogatásunk egyik csúcspontja volt..., hiába, minket asszonyokat az ilyen "hétköznapibb" dolgok jobban érdekelnek, mint a fegyverek :-) A "Miért éppen Firenze" blogban is írtam erről a palotáról, az egy másik utazásunk része volt, abban a kiváltságban volt részem, hogy kétszer is jártam ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése