Mivel a tragikus hirtelenséggel bizonyítottan maláriában elhunyt Francesco de Medici nagyhercegnek nem volt örököse, így öccse, Ferdinando de Medici követte őt 38 évesen a nagyhercegi poszton. Mondhatjuk talán nyugodtan azt, hogy sajnos ő volt az egyetlen igazán méltó utódja apjának a Medici nagyhercegek között, még akkor is, ha öccse (Francesco de Medici) halála miatt sokan voltak, akik őt vádolták. Akkoriban még nem voltak komoly bizonyítási lehetőségek egy-egy haláleset után, és csak évszázadok múltán adódott úgy, hogy komoly vizsgálatok alapján bizonyítékokat találjanak arra, hogy nem gyilkosság áldozata lett Francesco nagyherceg és felesége, Bianca Capello, hanem valóban maláriában.
-
I. Ferdinando bíborosként 38 éves koráig Rómában élt, tett is néhány hasznos dolgot már ebben szerepében is. Tény, hogy nem kedvelte bátyját, Francesco de Medicit, feleségét, Bianca Capellót pedig kifejezetten gyűlölte, és nagy része volt abban, hogy boszorkánynak hitte a nép jelentős része. Ferdinando csak hirtelen jött haláluk után tért vissza Firenzébe intézni a temetést és felvenni az uralmat. Bianca Capello tetemét elvitette valahova, senki nem tudta meg soha, hogy hová. Ő az egyetlen nagyhercegi feleség, aki nem a Nagyhercegi Medici kápolnában nyugszik, hanem valahol valami jeltelen sírban.
-
Érdekes módon a nagyhercegi kápolnának még nincs leírása itt az interneten, pedig hát akár tetszenek, akár nem, igen jelentős szerepük volt Firenze életében. Mi jártunk ott, üldögéltünk is egy darabig, néztük, ha nem is jó szemmel, de nézegettük a hatalmas síremlékeket és a mindent beborító márvány dekorációt. Akárhogyan is, de jó volt ott kicsit megpihenni, átgondolni azt a sok hatást, ami akkor is érintett minket.
-
A klasszikus szobrok iránti érdeklődése Ferdinándót már Rómában komoly gyűjtemény tulajdonosává tette. A "Hat római asszony"-t ábrázoló szobrokat a Loggia del Lanziban láthatjuk, de ő hozta magával állítólag a híres Medici Vénuszt is Rómából.
Francesco nagyherceg haszontalan gazdaságpolitikája után Ferdinando nagy buzgalommal látott neki Firenze ügyeinek rendbetételéhez. Felvirágzott az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, rendeződtek a pénzügyek! Firenzében kórházakat építtetett, Livornót igazi nagyvárossá fejlesztette a hadiflottával együtt! Az apja által létrehozott Santo Stefano lovagrendet végre megfelelő katonai munkával látta el a hadi gályákon.
Egyházi ember létére meglepő volt valláspolitikája, bárkit szívesen látott államában, protestánsokat, zsidókat egyaránt. Különösen sok bevándorlót telepített le Livornóban, mert úgy gondolta, hogy azok az emberek, akik elindulnak új hazát keresni maguknak, azok bizonyára értékesebbek, mint azok, akik beletörődnek a sorsukba.
Sok népszerű intézkedést hozott, a nép kifejezetten kedvelte. Személyes példát mutatott bátor segítőkészségével az 1589-es árvíz idején.
Bár nem szórta a pénzt, de sokat és ésszerűen költött építkezésekre, pl. az Uffizire, ahol ő fejeztette be a Tribuna termet, vörös selyemmel vonatta be falait és ott helyezte el a család értékes műkincseinek jelentős részét, ezzel szinte elindítva az Uffizi múzeummá válását. Kéziratokat szerzett be Egyiptomból és Perzsiából a Medici könyvtár számára. Giambolognát megbízta apjának, I. Cosimo de Medicinek a Piazza della Signorián álló lovas-szobrának elkészítésével.
-
-
Idővel azért a saját lovasszobrának elkészítéséről is gondoskodott, Giambolognára bízta azt is, mely a Piazza SS Annunziatát díszíti.
-
Felvirágoztatta a kereskedelmet és a mezőgazdaságot, kórházakat és iskolákat építtetett nem csak Firenzében, hanem a tartomány más városaiban is. A már meglévő hadiflottát gyarapította, Livorno várost is ennek arányában fejlesztette.
Volt még valami, amitől a város lakossága gyarapodott, valláspolitikája miatt sok protestáns és egyre több zsidó is települhetett a városba (ezen megjegyzés némiképpen furcsának tűnhet, hiszen sok forrás szerint a Mdici család is zsidó eredetű). De nem csak a bevándorlókat fogadta jó szívvel, hanem a város lakóinak is kedveskedett, amik közül tán a legkedvesebb, hogy a szegény sorban lévő lányokat hozománnyal ajándékozta meg. A tudósok csalogatása és istápolása is fontos és kedvelt feladata volt.
De jól gazdálkodhatott, mert a számtalan ünnepség és jótékonykodás mellett is jelentősen gyarapította Firenze anyagi helyzetét!
-
A hercegi, nagyhercegi temetkezési kápolna építését még apjuk találta ki, de I. Ferdinando idejében kezdték és végezték az építkezési munkálatokat. Igazán nagyvonalúnak, talán kissé túlzottan is nagyvonalúnak mondható mindaz, amit a nagyhercegi kápolnában látunk.
-
Hatalmas és pompás esküvőt rendeztetett akkor, amikor I. Ferdinando feleségül vette Medici Katalin unokáját, Lotharingiai Krisztinát. Mindenféle művészek dolgoztak a fantasztikus dekorációkon, előadásokon, lovagi tornákon, játékokon, fogadásokon. Ennél nagyobb rendezvény talán csak akkor láttak a város lakói, amikor unokahúgát, Medici Máriát adta hozzá Navarrai Henrikhez, aki francia koronáját jórészt a Medicik vagyonának köszönhette! Ferdinando nagyon élvezte az ilyen események szervezését, ezekkel is öregbíteni akarta és tudta a Medici ház hírnevét.
-
Megfelelő és gondos nagyhercege volt Toszkánának és Firenzének, akkor is, ha "nem szeretjük" a nagyhercegeket. Bár mindegyik nagyherceg olyan lett volna, mint ő!
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése