I. Ferdinando di Cosimo de Medici nhg. (1549-1609)

  Mivel Francescónak nem volt örököse, így bátyja, Ferdinando követte őt 38 évesen a nagyhercegi poszton. Mondhatni ő volt az egyetlen méltó utódja apjának a Medici nagyhercegek között.
Bíborosként 38 éves koráig Rómában élt, tett is néhány hasznos dolgot már ebben a minőségében is. Nem kedvelte bátyját, Francescót, Bianca Capellót kifejezetten gyűlölte, nagy része volt abban, hogy boszorkánynak hitte a nép. Csak hirtelen jött haláluk után tért vissza Firenzébe, Bianca tetemét elvitette, ki tudja hová. Ő az egyetlen nagyhercegi asszony, aki nem a Medici kápolnában nyugszik.
A klasszikus szobrok iránti érdeklődése már ott, Rómában komoly gyűjtemény tulajdonosává tette Ferdinandót. Hat római asszonyt ábrázoló szobrát a Loggia del Lanziban láthatjuk, de ő hozta magával állítólag a híres Medici Vénuszt is.

Francesco nagyherceg haszontalan gazdaságpolitikája után nagy buzgalommal látott neki Firenze ügyeinek rendbetételéhez. Felvirágzott az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, rendeződtek a pénzügyek. Firenzében kórházakat építtetett, Livornót igazi nagyvárossá fejlesztette a hadiflottával együtt. Az apja által létrehozott Santo Stefano lovagrendet végre megfelelő katonai munkával látta el a hadigályákon.
Egyházi ember létére meglepő volt valláspolitikája, bárkit szívesen látott államában, protestánsokat, zsidókat egyaránt. Különösen sok bevándorlót telepített le Livornóban, mert úgy gondolta, azok az emberek, akik elindulnak új hazát keresni maguknak, azok bizonyára értékesebbek, mint azok, akik beletörődnek a sorsukba. 
Sok népszerű intézkedést hozott, a nép kifejezetten kedvelte. Személyes példát mutatott bátor segítőkészségével az 1589-es árvíz idején.
Bár nem szórta a pénzt, de sokat és ésszerűen költött építkezésekre, pl. az Uffizire, ahol ő fejeztette be a Tribuna termet, vörös selyemmel vonatta be falait és ott helyezte el a család értékes műkincseinek jelentős részét, ezzel szinte elindítva az Uffizi múzeummá válását. Kéziratokat szerzett be Egyiptomból és Perzsiából a Medici könyvtár számára. Giambolognát megbízta apjának I. Cosimónak a Piazza delle Signorián álló lovas-szobrának elkészítésével, majd idővel a saját szobrának elkészítésével is, mely a Piazza SS Annunziata teret díszíti.
A hercegi kápolna építést az apja találta ki, I. Ferdinando idejében kezdték az építkezési munkálatokat.
Hatalmas és pompás esküvőt rendezett akkor, amikor feleségül vette Medici Katalin unokáját, Lotharingiai Krisztinát. Mindenféle művészek dolgoztak a fantasztikus dekorációkon, előadásokon, lovagi tornákon, játékokon, fogadásokon. Ennél nagyobb rendezvény csak akkor rendeztek, amikor unokahúgát, Medici Máriát adta hozzá Navarrai Henrikhez, aki francia koronáját jórészt a Mediciek vagyonának köszönhette. Ferdinando nagyon élvezte az ilyen események szervezését, ezekkel is öregbíteni akarta a Medici ház hírnevét.
Megfelelő nagyhercege volt Toszkánának és Firenzének.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése