Lotharingiai Ferenc távoli rokona volt VI. Károly német-római császárnak,
aki úgy tervezte, hogy leányát, Mária Teréziát Ferenchez adja nőül. Házába
hívta, fiaként nevelte az igen érdeklődő és éles eszű fiatalembert, hogy méltó
legyen majdan a lányához. Ferenc 1729-ben örökölte meg apjától a Lotharingia és Bar
hercege címet. 1732-ben VI. Károly (aki később III. Károly néven volt magyar király)
Magyarország helytartójának nevezte ki Ferencet, aki ebben a funkciójában nem sok
érdemlegeset tett. 1733-ban VI. Károly összeütközésbe került Franciaországgal,
minek következményeként megkérte Ferencet, hogy mondjon le Lotharingiáról, mert
csak akkor kapja meg Mária Terézia kezét. Ferenc beleegyezett a feltételbe, és megkapta VI.
Károlytól a házassági engedélyt. 1736-ban szerelmi házasságot kötött Mária Teréziával, utána 3 hónapra Toszkánába utaztak. Nem tudni, hogy ekkor kívánta-e meg a
Toszkána feletti uralkodást, de amikor 1737-ben a Toszkán nagyhercegség Gian Gastone
halála után Medici uralkodó nélkül maradt, akkor VI. Károly
felajánlotta Ferencnek kárpótlásként Lotharingia helyett Toszkánát. Így Lotharingiai Ferenc többi
tisztsége mellett 1737-től haláláig Toszkán nagyherceg is volt. A jelek szerint azonban annyira nem érdekelte a továbbiakban Toszkána..., 1738-ban eltöltött ott 3 hónapot, majd az állam
vezetését egy régensre bízta és a továbbiakban nem sokat foglalkozott Firenzével és Toszkánával..
-
1740-ben meghalt VI. Károly, és a már sokkal korábban kiadott Pragmatica Sanctio
alapján lánya, Mária Terézia lett az örököse a Habsburg örökös tartományoknak. Ezt azonban a legtöbb tartomány nem fogadta el, így elkezdődött az osztrák örökösödési háború.
Hosszú, európai méretű háborúskodás után előbb VI. Károlyt ismerték el királynak, majd halála után,
1745-ben Lotharingiai Ferencet német-római császárrá kiáltották ki I. Ferenc
néven.
Az utolsó élő Medici leszármazott, az özvegy Anna Máris Lujza az osztrákok tulajdonlása idején is a Pitti palotában maradhatott haláláig. Ekkor
még elvben ő volt a tulajdonosa Firenze páratlan műkincs gyűjteményének. Végrendelete
alapján a gyűjtemény tulajdonosa a Toszkán Nagyhercegség maradt, azzal a
feltétellel, hogy műkincset onnan elvinni soha, semmikor nem szabad, és lehetővé
kell tenni a polgároknak, hogy láthassák azokat.
Ezek a műkincsek lettek az
alapjai Firenze ma is működő múzeumainak!
Anna Mária Lujza koporsóját zokogó
firenzeiek tömege kísérte végső útjára.
A firenzei nép gyűlölte a Habsburgokat, de bele kellett törődniük, hogy leverték
a Medici címereket és helyükre császári sasos, lotharingiai keresztes és firenzés
liliomos címert helyeznek fel az épületekre. Azért nem voltak nagyon rossz
gazdái Toszkánának, sok reform után kissé helyrerázták az oly sokáig elhanyagolt
államot.
Toszkána nagyhercegi címét Lotharingiai Ferenc örökösei viselték
1860-ig, az egységes Olaszország létrejöttéig (a Napóleoni időszakot kivéve).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése