Piero di I.Lorenzo de Medici - il Sfortunato (1471-1503)

Lorenzo Medici halála után természetesen elsőszülött fia, Piero került hatalmi pozicíóba, bár már apjának sem volt róla jó véleménye, egyszer azt mondta: "az első fiam ostoba, a második okos, a harmadik kedves". Nem értett a banki ügyekhez, és nem is akarta érteni azokat, rábízta másokra, olyanokra, akik szintén nem nagyon értettek hozzá. A politikához sem értett, csak ahhoz, hogy mindenkit alattvalóként kezeljen. Gőgős, erőszakos és nem túl okos ember volt, semmiben nem tudta megközelíteni sem nagyszerű apját. A város lakóinak iránta érzet ellenszenvét még növelte felesége, egy római Orsini lány fennhéjázó viselkedése.


A már évek óta a városban tartózkodó Savonarola szavait egyre többen kezdték komolyan venni, egyre kevésbé tetszett az embereknek ez a Medici vezetés. Lorenzónak sem volt mindig könnyű dolga, de őt becsülte és szerette Firenze népének túlnyomó többsége, aki nem szerette, az félt tőle, de Pierót egyre jobban gyűlölték. Savonarola meg hangoztatta eszméit, riogatta a népet a jövőjüket illetően. Látomásokról szónokolt, árvizekről, földrengésről, pusztító és tisztító tüzekről, melyek érni fogják a bűnös várost, ha tovább tétlenkedik ebben a fertőben. És, jó politikai érzékkel, a francia király közeli eljövetelét és a város kifosztását jósolta. De nyílván nem csak megérezte, de valahonnan tudta is, hogy VIII. Károly Itáliába készül, mert magának akarja a Nápolyi királyságot. 1494 szeptemberében el is indult a kb. 30000 főnyi sereg az Alpokon át, első célja Lodovico Sforza megsegítése volt abban, hogy Miláno hercege lehessen. Ez meg is történt, VIII. Károly továbbment hatalmas seregével Firenze felé, de követeket küldött előre, amelyekkel Firenze szövetségét kérte a Nápolyi királyság ügyében. Piero ezt a szövetséget meglepő módon elutasította, de a francia király ezt nem tűrhette, figyelmeztető célú kegyetlenséggel lerombolt egy toszkán erődöt, végezve az ott lévő helyőrséggel. A korábban erről olvasottakkal ellentétben Cristopher Hibbert szerint Piero nem engedte be szó nélkül a városba a franciákat, hanem sereget szervezett, és meg kívánt ütközni a franciákkal, hogy mire alapozta a siker lehetőségét, ez kérdés. Firenze népe akkorra már nem bízott benne, annál inkább hitt Savonarola dörgedelmes szavainak, és nem kívánták az ellenállást. Sem Itáliában, sem Firenzében nem talált szövetségesre, senkitől nem kapott anyagi segítséget, inkább mindenki elhatárolta magát tőle, sőt, igyekeztek a francia királyt biztosítani barátságukról. Az árulók közt élenjártak amúgy is ellenséges unokatestvérei, akik csatlakoztak is VIII. Károlyhoz, ami végülis ésszerűbb cselekedetnek látszik, mint ellenállni egy ilyen erős hadseregnek. Senkitől sem remélhetve segítséget Piero is belátta, nincs más lehetőség a hatalma és a város megmentése érdekében, mint megalázkodni a francia király előtt, ezért elment annak táborába a Signoria megkérdezése és beleegyezése nélkül. VIII. Károly megalázó feltételeket szabott, melyeket a franciák nagy meglepetésére is Piero azonnal elfogadott. Bár feltehetően a Signoria tagjai sem tudtak volna jobb megoldást, de Piero kiváló bűnbaknak bizonyult abban a helyzetben, ezért visszatértekor szóba sem álltak vele, nem engedték be a Signoria épületébe, mi több, meghúzták a nagy harangot, mely a térre szólította a férfiakat. Azok jöttek is, a testőrei körében lóháton álló Pierót gúnyolták, kövekkel dobálták, míg aztán jónak látta, hogy visszatérjen a palotájukba. Ebben a helyzetben nem nagyon tehetett mást, mint az éj leple alatt családjával és a lehető legtöbb műkinccsel elszökjön a városból. A Signoria távollétében örökre száműzte, fejére vérdíjat tűzött. A Medici család másik ágába tartozó unokatestvérek eldobták a Medici nevet és Popolanora változtatták, palotájukról leverték a Medici címert. A Medici palotát és bankjaikat, üzleteiket nem is annyira a csőcselék, mint inkább az előre küldött franciák és a Signoria fosztotta ki.

Piero Medici próbálkozott még néhányszor visszatérni sereggel Firenzébe, de minden próbálkozása sikertelen volt, már nem bízott benne szinte senki. Végül egy homályos ígéret ellenében beállt a francia seregbe. VIII. Károly dolga végeztével visszavonult Franciaországba, ahol meghalt, utóda éppen a spanyolokkal csatázott. Abban a seregben csatázott Piero Medici is, aki 1503-ban a vesztes csata után egy folyón menekült, a csónak felborult és ő a vízbe fúlt. Megtalált testét végül a Monte-Cassinói apátságban temették el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése