híres itáliai asszonyok

Lucrezia di Tornabuoni de Medici (1425-1482)

 
1444-ben vette feleségül Cosimo de Medici fia, Piero de Medici az egyik legtekintélyesebb firenzei család, a Tornabuonik 19 éves lányát. 6 gyermekük született, közülük csak 4 maradt életben.
Az öreg Cosimo Medici halála után a már akkor súlyos beteg Piero fiának kellett átvennie a város polgárai közt a vezető szerepet, és igyekezett megfelelni annak az elvárásnak, amit apja miatt támasztott felé a város.
Egyéb ügyei mellett fontos szerepe volt mecénási tevékenységének, és házában rendszeres vendégek voltak a korszak jelentős humanistái, művészei. A velük tartandó kapcsolattartásra azonban alkalmasabb személy volt művelt felesége, aki maga is szeretett verseket költeni. Piero halála után az akkor 20 éves Lorenzo de Medici lett a család feje és Firenze első embere, és abban, hogy ezeket a feladatokat jól ellása, nagy szerepe volt köztiszteletben álló anyjának. Lucrezia nem csak nagyon művelt asszony volt, de magántőkéjével részt vállalt az üzleti életben is, és jótékonysági cselekedetekben is példamutatóan vett részt. Amikor kisebbik fiát, Giulianót meggyilkolták és Lorenzo helyzete elég kilátástalan volt az ellene szövetkezők miatt, anyja mindig segítette őt, vigyázott a családra, amíg Lorenzo Nápolyban tartózkodott.
Poliziano igen jó véleménnyel volt Lucrezia költeményeiről, néhány versét, melyeket köznyelven írt, közzé is tették.

Caterina Sforza (1463-1509) (la Tigre)













Caterina Sforza nem a Medici család leszármazottja, de mint Giovanni delle Bande Nere anyja, és főleg mint I. Cosimo nagyherceg nagyanyja, kell róla itt mesélnem! Már csak azért is, mert elképesztő nő lehetett. Bizonyára sokan ismerik a nevét azok közül, akiket foglalkoztat Itália történelme, és leginkább mint Forli és Imola hős úrnőjét ismerhetjük.
Cetarina Sforza 1463-ban Milánóban született törvénytelen gyermekként, szülei Galeozzo Maria Sforza és Lucretia Landrino voltak. Testvéreivel együtt hercegeknek kijáró nevelésben részesültek, és felnőve előnyös házasságokat köthettek. Férje Girolamo Riario lett, aki állítólag IV. Sixtus pápa törvénytelen fia volt. Összesen 6 gyermekük született, az első Rómában. Nászajándékként IV. Sixtusz megvásárolta számukra Imolát. Riario a pápa pártfogoltjaként sikeres és kegyetlen ember volt, és állítólag egyik szervezője a sikertelen firenzei Pazzi féle összeesküvésnek a Medici ifjak ellen, de ennek nem lett számára következménye. Amíg a pápa élt, rendben mentek számukra a dolgok, még Forli városát is sikerült megkaparintaniuk.
 A pápa halála után azonban nehéz helyzetbe kerültek támogató nélkül, de abban a helyzetet is ügyesen megtartották egy ideig a Forli és Imola feletti uralmat. Ám a hatalmuk nem tarthatott sokáig, mert az új pápa törvénytelen fiának is kellett valami, így 1488-ban meggyilkolták Riariót,  Caterinát pedig a gyermekeivel együtt foglyul ejtették. Végül nagybátyja, Milánó ura, Lodovico Sforza szabadította ki szorult helyzetéből. Caterina kegyetlen bosszút állt ellenségein, végül a pápa elismerte hatalmát, csupán kegyetlen bosszújának megfékezése miatt küldte hozzá a Girolamo Riario bíborost. 
Caterina második férje titokban Giacomo Feo volt, egy fiúk is született, de a házasság nem tartott tovább egy évnél, mert Giacomo Feót meggyilkolták. Caterina rendkívül kegyetlen bosszút állt a gyilkoson, rokonain, harcostársain, barátain.
De Caterina Sforza nem sokáig maradt özvegy, alig egy év múltán nőül ment egy firenzeihez, méghozzá Giovanni Pierfrancesco Medicihez, aki a Medici család kevésbé ismert ágának tagja volt. Giovanni Firenze város küldötteként érkezett Forliba. Szerelmük, és talán érdekeik gyümölcse lett a Giovanni delle Bande Nere néven igen híressé vált hadvezér, aki I. Cosimo firenzei nagyherceg apja volt.
A viszonylag békés időszaknak hamarosan vége szakadt, meghalt a régi pápa, és az új pápa, II. Gyula törvénytelen fiának, Rodrigo Borgiának hatalmi törekvései miatt Forli vára ismét veszélybe került. Komoly szerep jutott a szövetséges VIII. Károly francia királynak is abban, hogy a pápa fiának, Cesare Borgiának vezetésével bevették Forli várát. Caterinát Rómába hurcolták, ahol arany ketrecben mutogatták. Mindenféle hatalmi játszmák szereplőjeként a franciák segítségével végre Firenzébe került, de ott sem fogadták szívesen. Vissza akarta kapni Giovanni fiát, de csak Lorenzo di Pierfrancesco de Medici halála után 1504-ben történt ez meg. 1509-ben, még csupán 47 évesen megfázott, és a harcokban oly szenvedélyes nő tüdőgyulladásban meghalt. Mint korábban már írtam, fia, aki Maria Salviati férje lett, felnőve híres hadvezére volt Firenzének, de viszonylag fiatalon, 28 évesen vérmérgezésben halt meg egy harctéri sebesülés után. Házasságukból egyetlen fiú született, akit anyja kiválóan neveltetett, és aki Firenze első hercege, majd nagyhercege lett I. Cosimo néven.

Maria Salviati (1499-1543)


Lucrezia di Lorenzo de Medici és Jacopo Salviati házasságával két nagy firenzei család egyesült, az ő leányuk volt Maria Salviati.  
Ugyanabban az időben Giovanni de Medici és Caterina Sforza, a híres nő hadvezér házasságából született a Medici család egyetlen igazán hős katonája, Giovanni Medici, kinek közismert neve Giovanni delle Bande Nere volt. 
Maria Salviati és Giovanni delle Bande Nere házasságot kötött, mely házasságából született egy fiú gyermek, akit Cosimónak kereszteltek.  Keresztapja X. Leo pápa (Giovanni di Lorenzo de Medici) volt. 
Giovanni delle Bande Nere általában háborúzott, relatív fiatalon meg is halt. Egyetlen gyermeküket, Cosimót, az  özvegy édesanya úgy neveltette, hogy majdan alkalmas legyen mind szellemileg, mind fizikailag Firenze vezetésére. Ez idővel meg is történt, hiszen I. Cosimo de Medici előbb Firenze hercege, majd Toszkána első nagyhercege lett. Maria Salviati eközben a Villa di Castellóban élt, ott nevelte Cosimo törvénytelen kislányát, aki 5 évesen meghalt, rá két évre Maria is.

Eleonora di Toledo (1522-1562)

 
I. Cosimo Medici nagyherceg felesége Toledóban született, spanyol királyi vér csörgedezett az ereiben. A nápolyi alkirály lányaként került Firenzébe, és nemesi származása miatt fontos tényező lett a firenzei  uralkodói dinasztia kialakításában. Nagyhatalmi törekvéseiben is jól jött Cosimónak, hogy maga mögött tudhatta a spanyol katonai segítséget. Eleonora ráadásul szép és okos fiatal lány volt, 17 évesen került a firenzei udvarba. 1539 júniusában félúton, Pisában találkozott először Cosimóval, 1 hónappal később tartották meg az esküvőt, természetesen hatalmas pompával. 
Összesen 14 gyermekük született, 5 fiúk érte meg a felnőtt kort, közülük 2 lett uralkodó (Francesco és Ferdinando nagyhercegek). Lányaik jó házasságaikkal teremtettek biztonságos politikai hátteret az uralkodó családnak. 

Eleonora és a Medici hercegi család többi tagja sokáig még a Via Largán lévő palotában élt, és még  folytak a hercegi család számára a Palazzo della Signoria épületének átalakítási munkálatai, amikor már átköltöztek. 1562-ben maláriában halt meg a nagyhercegnő Pisában. Későbbi vizsgálatok szerint két fia is maláriában halt meg ugyanakkor, bár korukban merényletekről, gyilkosságokról szóltak a krónikák.

Caterina de Medici
1519-1589

II. Lorenzo de Medici herceg leánya volt, akiből Franciaország híres-hírhedt királynéja lett. 
II. Henriknek, Franciaország királyának feleségeként három uralkodónak is életet adott, miközben komolyan részt vett politikájuk alakításában is. Nevéhez azonban nagyon hozzákötődik a Szent Bertalan éjszakáján történt mészárlás árnyéka, szerepe máig nem tisztázott a rettenetes eseményben.



 



Lotharingiai Ferenc, Mária Lujza és a családja

A Medici család kihalása után örökség alapján  Toszkána nagyhercege Lotharingiai Ferenc lett, de felesége, Mária Lujza királynő révén itt is szerepe volt bizonyára egy hölgynek.


2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nagyon tetszik a blogod, ahogy részletesen írsz a kor Firenzéjéről és a történelmi háttérről. Szerintem hasonló cipőben járunk, jó lenne ha tudnál adni privát elérhetőséget, mert nagyon kíváncsi vagyok, ki az, aki ennyire lelkes - mint én!

    Üdv,
    Timi
    szollotimi@yahoo.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Timi! Sajnos csak most, 7 év után láttam meg az üzenetedet, ezért aztán csak most tudok válaszolni. Én is kíváncsi vagyok Rád! Megkereslek! Remélem nem késő!:-)

      Törlés