II. Ferdinando (di II. Cosimo de Medici) (1610-1670)

II. Ferdinando csak 10 éves volt amikor apja meghalt. Még nem volt 20 éves amikor a jóravaló fiatalember példamutatóan, ésszerűen és tudományosan viselkedett öccsével, Leopoldóval együtt egy pestisjárvány idején, ezért a firenzeiek szívükbe fogadták őket. De sajnos túlzott vallási elkötelezettsége miatt a következő járványnál már megijedt attól a vádtól, hogy beleavatkozik Isten dolgába, ezért egészségügyi intézkedések helyett inkább csak ájtatos, könyörgő körmeneteket szervezett. Mivel szinte majdnem minden komoly pozícióba hozzá nem értő papokat helyezett, hatalmas méreteket öltött a korrupció. Firenze a virágzó városból az ő idejében került hétköznapi, sőt, annál is rosszabb helyzetbe  szinte minden területen, 50 éves tétova uralkodása hatalmas terhet jelentett a városnak.
Kezdetben pártfogolta a tudósokat és irodalmárokat, öccsével együtt Galilei tanítványa volt, de később ő volt az, aki kiadta őt az inkvizíciónak. Igaz, a büntetésként kiszabott száműzetés és házi őrizet céljára nagyon kényelmes villát bocsátott Galilei rendelkezésére a város falain kívül, ahol aztán élete végéig nyugalomban élhetett és dolgozhatott.
Ferdinando azért szaporította a család műkincs gyűjteményét, díszítette a Pitti palotát, akkor készült a Museo degli Argenti (Ezüstmúzeum) kiállítása, és egyre több és egyre szebb terembe kerültek a család értékesnél értékesebb festményei.


Bár kezdetben kénytelen volt részt venni néhány háborúban, de a továbbiakban politikájában igyekezett elkerülni minden feszültséget, leginkább a békét kedvelte. A feleségével, Vittoria della Roverével nagyon rossz volt a viszonya, nem csak azért, mert ellenszenves és csúnya nő volt, hanem mert a nagyherceg inkább kedvelte a férfiak társaságát. Azért két fiú született 17 év korkülönbséggel a boldogtalan házasságból, így az örökléssel nem volt gond.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése