Alberti, Leon Battista (1404-1472)

Firenzéből száműzött nemesember, Lorenzo Alberti törvénytelen gyermekeként született Genovában, anyja egy bolognai özvegyasszony volt. Apja mindvégig támogatta, a lehető legjobb iskolákban tanult, így igen komoly műveltségre tett szert, Padovában, Bolognában járt egyetemre, A tudomány és a művészetek minden területe

foglalkoztatta, és mert kiválóan ismerte a klasszikus nyelveket, hát ismerte az  ókori irodalmat. Az építészet, a szobrászat, a festészet elvi kérdéseiről könyveket is írt. Kiváló humanistaként Firenzében és Rómában is a korszak legkiválóbb személyiségeinek barátságát élvezhette. Remek társalgó volt, ráadásul zenélt és kiváló sportoló is volt…, vagyis összefoglalva ő volt a „kiváló reneszánsz ember” megtestesítője.

1428-ban Firenze megengedte az Albertik számára a visszatérést, így az akkor 24 éves Leon Battista rögtön el is látogatott a városba. De igazán nem volt semmihez sem kiemelkedő tehetsége, ezért inkább az elméletekkel foglalkozott. Ennek megfelelően könyveket írt a különböző művészetekről, tudományokról, a legjobban azért az építészet foglalkoztatta, erről szóló 10 kötetes könyvét a könyvnyomtatás hajnalán ki is nyomtatták.

De nem kizárólag elméleti ember volt, főleg Firenzében kamatoztatta tudását a Palazzo Rucellai épületének és a Santa Maria Novella gyönyörű homlokzatának tervezésénél. Ezeken túl Riminiben (Tempietto Malatesta) és Mantovában (San Andrea) tervezett templomokat, melyeknél végre betervezhette kedvenc építészeti elemét, a klasszikus boltíveket. Építészeti munkái mérföldkövet jelentenek a reneszánsz építészetben, mindvégig hű maradt az antik világ mintájához.

Forrásmunkák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése