-
látogatható: naponta 09.00-19.00-ig, kivétel csütörtök, akkor 09.00-14.00-ig
Az épület pontos ismertetésére van számos leírás, a térképe is ad némi eligazítást, viszont fontosnak érzem elkülöníteni, főleg mint fogalmat egymástól a Palazzo dei Priorit, a Palazzo della Signoriát és a Palazzo Vecchiót. A három intézmény épületében igen, de használatában korántsem ugyanaz volt! Igazi három az egyben Firenzében a ma már csak Palazzo Vecchio néven emlegetett várszerű épület. Amikor a fenti címben említett épület neveket olvassuk, akkor tudnunk kell, hogy azok egyértelműen Firenze városának különböző történelmi korszakaiban jelzik az épületet.
-
-
-
1. Palazzo dei Priori Arnolfo di Cambio tervezése alapján 1298-ban kezdték el építeni az akkor már jelentősnek mondható városnak első olyan palotáját, amely a várost vezető elöljárók, vagyis priorok számára adott megfelelő lehetőséget a törvényhozáshoz gyülekezésre, és a különböző városi adminisztrációs és törvényhozási munkák elvégzésére. A fenti kép azt a viszonylag kicsi és valahol a magasban lévő termet mutatja, ahol még a nagyon régi időkben, a XII., XIII. században tanácskoztak a város vezető szereplői, a priorok (előljárók). Ezt a termet meghagyták az épületben eredeti formájában emlékeztetőül arról a korról, amikor még valamennyi demokrácia volt a városban. A terem látogatható. Azt tudni érdemes, hogy bár látszólag demokratikus volt maga a rendszer, de szinte minden döntés már akkor is a Medicik kezében volt úgy, hogy hivatalosan nem is volt hatalmuk.
2. Palazzo della Signoria lett az épület neve akkor, amikor a földszinti Nagytermét 1495-ben kialakították. Ez akkor történt, amikor a Mediciket egy időre száműzték a városból, és Girolamo Savonarola, a "lánglelkű prédikátor" vette át a város irányítását. Nagyon demokratikusak akartak lenni egy igen nagy létszámú, 500 fős testülettel. A hatalmas terem neve így Sala Cinquecento lett, vagyis az ötszáz képviselő terme. Olyan fantasztikus művészeket kértek fel a terem kifestésére, mint Leonardo da Vinci és Michelangelo, akik hívei voltak Savonarolának (emiatt a későbbiekben, amikor visszatértek a Medicik, távol tartották magukat Firenzétől, mert féltették az életüket). A nagy művészek ugyan elkezdték a hatalmas munkát, a terem falainak kifestését, de befejezni nem tudták, mert visszatértek az akkor már ellenségnek számító Medicik. Voltak olyan legendák, hogy a terem újbóli freskókkal borításával megbízott Giorgio Vasari új falat építtetett a nagy mesterek által festett fal elé, mert nem volt lelke mesterei munkáját tönkretenni, de ez nem volt igaz.
-
-
A lényeg az, hogy az ötszázak terme végül megmaradt politikai célokra, de majdnem az egész Palazzót átalakították, amikor a Medici hercegek, majd nagyhercegek otthona lett. Ez az egy terem azonban jó szolgálatot tett a hercegeknek a látszólagos demokráciához, mert hát igazából akkortól már a Medici hercegek azt tettek Firenzében, amit akartak. Például azt, hogy nemes egyszerűséggel beköltöztek a Városháza épületébe..., így egyszerűbb volt azt életük, ott laktak, ahol a munkahelyük volt, és nem kellett nap, mint nap megjelenniük az utcán. De ez csak a kezdet volt..., lett ennél izgalmasabb is a történet a majdani a Vasari folyosóval...
-
-
-
Amikor I. Cosimo Medici nagyherceg lett egy személyben Firenze uralkodója, vagyis 1540-től, már otthonaként is használta a palotát maga és családja számára. A jó öreg Giorgio Vasari lakberendezőként is szolgált a nagyherceg és családtagjai lakhelyének kialakításában. Ennek megfelelően Vasari tervezése alapján sok-sok korabeli művész segítségével lett átépítve az egykoron kizárólag politikai szerepet betöltő épület, mert hatáskörét vesztette a Palazzo della Signoria. Már nem létezett a "Signoria", a nagyherceg döntött mindenben. Az ötszázak tanácsának termét azért használták, de ez amolyan látszattevékenység volt. A grandiózus méretű átalakítás után már szinte csak az épület burka egyezhetett az eredeti épülettel..., és úgy gondolom, hogy a neve akkoriban már csak Palazzo lehetett.
Hogy miért is lett az épület neve végül Palazzo Vecchio? Ezt a nevet akkor kapta, amikor a család beköltözött az I. Cosimo Medici nagyherceg felesége, Toledói Eleonóra által megvásárolt Pitti palotába. Így ez a palota már csak "régi" palota lett, vagyis Palazzo Vecchio, nem is törekedtek legalább a látszat kedvéért visszaállítani a palota egykori funkciójának megfelelő állapotot, ott maradtak a berendezett lakószobák, melyeknek padlóját évszázadok óta turisták koptatják. Vagy nem koptatják, csak a folyosót, mert ha jól emlékszem bemenni a szobákba nem lehet, csak benézni.
Na de kicsit előre szaladtam..., legidősebb fiuk, Francesco de Medici, továbbra is itt élt a számára berendezett lakosztályokban, és ő rendeztette be a Tribuna termet, ami központi magja lett az Uffizi épületnek. Amikor Francesco lett az új nagyherceg 1574-ben, akkor ő is átköltözött a Pitti palotába. Így lett hát az épület neve Palazzo Vecchio. Hogy mikortól lehet látogatni magát a Palazzo Vecchiót, azt nem tudom, de nagyon fontos állomása egy Firenzei utazásnak! Hogy miért is? Hát mégiscsak egy nagyhercegi rezidencia volt, és itt, ott egyéb különlegességekkel szolgál. Például ma már a tornyába is fel lehet menni, és a Vasari folyósón is át lehet sétálni a Pitti palotába.
-
Mi, a kíváncsi turisták, megtekinthetünk itt már majdnem minden helyiséget a már évszázadok óta használatlan legfelső emeleti priorszobától kezdve a hatalmas tanácsteremig,és közben az egykori hercegi lakosztályokat is végigjárhatjuk. A tanácsterem, a Sala di Cinquecento az, amelyik még megmaradt a "demokráciának", legalábbis látszólag. 500 kiválasztott ember dönthetett itt el fontos dolgokat szavazás útján. Érdekes párhuzam, hogy ezt a termet a Medicik legelszántabb ellenzője, Girolamo Savonarola alakíttatta ki az általa felállíttatott Nagy tanács számára, és amit idővel Giorgio Vasari vezetésével "modernizáltak". Hogy az itt hozott döntések mennyire voltak a sajátjaik és mennyire lettek befolyásolva, azt nem tudhatjuk. Bizonyára gyakorta előfordultak nem szívből jövő döntések is a képviselők által, de legalább a látszatra adtak.
Mi, turisták, pedig végignézhetünk szinte mindent az épületben, vagyis a Palazzo Vecchióban..
-
-
A térkép természetesen csak a látogatható helyiségeket számozza, de van belőlük bőven, több órás, séta vár ránk a Palazzo Vecchióban, de korántsem unalmas séta! Úgy gondolom, hogy kihagyhatatlan egy firenzei utazásból még akkor is, ha nem szeretjük a hercegeket. Ez is Firenze, nagyon is, ha módunk van megtekinteni, akkor tegyük meg, de mondjuk egy 2 napos firenzei tartózkodásba nem kell belepréselni. Érdekesnek persze érdekes, hogy szépnek találjuk-e, az ízlés kérdése. Ám azt hiszem az, aki Firenzébe megy, aki meg akarja ismerni kicsit jobban ezt az egész különleges várost és vele együtt a Medici családot, annak ezt is látnia kellene. Oké, hogy "ők már nem azok a Medicik, akiket szeretünk", de akkor is!
I. Cosimo nagyherceg és leszármazottai mindenképpen nagyon fontos szereplői Firenzének akkor is, ha a család korábbi generációit jobban szeretjük. Mint tudjuk, "A történelem nem állóvíz...", és ezt ebben a fantasztikus városban és azon belül is ebben az épületben végigkövethetjük!
-
-
Mivel oly sok termet, szobát, és azokat díszítő tárgyakat ábrázoló képem van, itt most kénytelen vagyok többségében montázsokat használni. A témák amúgy sem kívánnak nagy méretet, de azért a montázsok kinagyíthatóak.
Talán a fenti képen a felső sorban a középső kép szót érdemel, egy kis "kertecske" a Palazzo "előcsarnokában", melyet I. Cosimo Medici örökké bánatos osztrák menyének a kedvéért díszíttetett úgy, hogy osztrák városok képei vannak festve sorban a falakra. A hölgyet csak ideig, óráig hatotta meg a figyelmesség, a mindig búbánatos hercegnő 8 gyermeket szült, majd 31 évesen meghalt gyermekágyi lázban. A felnőtt életet mindössze két gyermeke érte meg, az utolsó gyermeke utáni gyermekágyi lázban halt meg. A San Lorenzo templom egyik kriptájában nyugszik. Az ő egyik életben maradt lánya, Medici Mária lett francia hírhedt királynéja, XIII. Lajos édesanyja..., Medici Mária, akit valljuk be, kifejezetten gyűlöltek a franciák.
-
- 
-
-
Dante halotti maszkja érdekes és értékes emléke a száműzött nagy költőnek. Idővel könyörögtek neki, hogy térjen haza Firenzébe, de csak holta után ez a maszk maradt tőle Firenzének emlékbe.
-
Bevallom, láttam én is a Palazzo Vecchio kazettás mennyezetét a rengeteg kisebb-nagyobb festménnyel, de csak ma szembesültem azzal, hogy azokat is mind Giorgio Vasari festette. Azért tényleg elképesztő munkabírása lehetett..., szerintem fantasztikus ember volt, nagy kár, hogy nem egy fél évszázaddal korábban, a reneszánsz idején született, akkor bizonyosan a személye és művészete sokkal fényesebben csillogna. A manierializmus már annyira nem tetszik nekünk, de akkor is tudomásul kell vennünk, hogy nagyon jó festők, szobrászok voltak ők is, csak az ízlés kicsit mást igényelt, mint a reneszánszban.
-
-
-
Az a bizonyos lépcső a toronyba, ahol egykoron idősebb Cosimo de Medici is raboskodott Velencébe történő száműzetése előtt. Az alsó baloldali képen a Medici család másik ágából való távoli rokona és névrokona, I.Cosimo nagyherceg, a palota első privát lakója látható.
A látogatók ma már szabadon felmehetnek a toronyba is, én még csak sóvárogva néztem felfelé, mert egy vastag kötél állta utamat.
-
-
-
A Palazzo Veccio hátsó terasza jól látható a fentebbi képen..., amikor én jártam arra, akkor még nem szabadott kimenni, de állítólag most már igen. Az a terasz, melyet a képen látunk Toledoi Eleonora szobájához csatlakozott. Az épület fala is megér egy kis nézegetést..., mondhatni "bombabiztosnak" látszik.
-
-
Ez az érdekes fenti kilátás a Santa Croce negyed felé minden bizonnyal részemről egy ablakon keresztül lett megörökítve. A kép bal szélén a Santa Croce templom fele, míg a jobb szélén a Piazzale Michelangelo látható. Érződik, hogy sebtiben készítettem a képet.
Alapjában véve nagyon nagy élmény ennek az épületnek a bejárása akkor is, ha többségében nem az eredeti funkciójában látjuk, hanem a Medicik egykori otthonaként. Bár ha belegondolok, így valószínűleg érdekesebb, mintha csak irodákat látnánk! :-) Ez a kép a palota hátsó terasza melletti ablakból készülhetett..., a teraszra nem szabadott kimenni. A kép baloldali szélén látszik kicsi a Santa Croce templomból.
A Palazzo Vecchio tornyából látható látvány nagyon hiányzik nekem..., remélem lesz még rá alkalmam! Emlékszem, hogy egy vastag kötél állta utunkat a torony lépcsője előtt. Úgy tudom, hogy már bárki felmehet azon a lépcsőn...
-
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése