Fra Angelicót , (eredeti neve Guido di Pietro, mint szerzetes Fra Giovanni da Fiesole) tekinthetjük a reneszánsz művészet előfutárának, hiszen az ő műveiben ötvöződik a középkori fegyelem a már kibontakozó reneszánsz szabadságával. A szoknyák még nem rebbennek, a hajfürtök még nem lobognak, de azért az áttörés megindult már azzal, hogy vannak a képeken szoknyák és hajfürtök, nem csak komor férfiak és szigor, meg fegyelem. Fra Angelico, attól függetlenül, hogy szerzetes volt, szeretett és mert is nőket festeni. Persze leginkább szent nőket szép ruhákban. Rendkívül nagy életművet hagyott maga után. Kedves temploma a fiesolei hegyoldalban lévő San Domenico templom volt, ahová gyalog járt fel a Via Boccaccion. Élt a templom kolostorában is mielőtt végleg a Chiesa San Marco kolostorába költözött.
A Via Boccaccio amúgy azért kapta ezt a nevet, mert errefelé van a Villa Palmieri, melyben a Dekameron történet játszódik le, de nagy valószínűséggel Fra Angelico korában még nem ez volt az út neve..., bár elvben lehetett volna! Boccaccio 1375-ben halt meg, Fra Angelico 1395-ben született, de szinte biztos vagyok abban, hogy Bocaccio csak több száz évvel a halála után lett népszerű a műveivel, mert az igen vallásos időkben az ő munkái nem lehettek nagy körökben népszerűek. Amúgy érdekes az ellentét e két személy "hagyatéka" között, akik kötődtek Fiesoléhoz. És vajon miért nem Via Fra Angelico lett az út neve, miért Via Boccaccio?
-
-
A Fiesole felé vezető Via Boccacción lévő San Domenico templom és kolostor Fra Angelico "második otthona" volt.
-
Nem tudom, de el tudom képzelni, hogy talán itt nyugszik valahol Fra Angelico, ez a környék volt az ő "igazi városa".
-
-
Fiesolei oltárkép Fra Angelicótól..., elképesztően nagy életművet hagyott maga után. Gyakorlatilag csak a festészettel foglalkozott, az tette ki az életét. Na meg persze az Istenbe vetett hit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése