Brunelleschi, Filippo (1377-1446)

Jómódú jegyző család gyermekeként született Firenzében. Mondhatni csak kedvtelésból tanulta ki az aranyművességet, majd felvételét kérte a selyemszövők (arte della Seta) céhébe. Szobrászati tehetségét csak két alkotása bizonyítja, az egyik az a fából készült feszület, amit tulajdonképpen csak bizonyítékként faragott, amikor megkritizálta Donatello Santa Croce beli Krisztusát, és Donatello rávágta, hogy csináljon szebbet. Hát csinált! A másik az a pályamű, amivel jelentkezett a Battistero bronzkapujára kiírt pályázatra, amit aztán nem ő nyert meg.
Ezen mondhatni úgy megsértődött, hogy fel is hagyott a szobrászattal, elutazott Rómába, és minden energiáját matematikai tanulmányokba fektette, melyeket mint építész kamatoztatott. Közben azért arra is volt ideje, hgy csodálja és tanulmányozza az antik római épületeket barátjával, Donatellóval. Fáradozásai nem volt hiábavalóak, lehet, hogy szobrászként nem ő volt a legkiválóbb, de biztos beírta magát a világ 10 legjobb építésze közé. Tanulmányai segítségével megnyílt előtte az út a halhatatlanság felé, persze ezt a sikert számára a Duomo Santa Maria del Fiore kupolája hozta. Mind a mai napig versenyeznek a tudósok azon,hogy megfejtsék ennek a páratlan alkotásnak a titkát.
1418-ban ott állt majdnem készen a Dóm, csak nem volt kupolája, és nem volt senki, aki el merte volna vállalni a megépítését. Számtalan bizottság jött létre és maradt eredménytelen, míg végül Brunelleschi elnyerte a bizalmat. 1419-ben pályázaton nyerte el a munkát, igazndiból ez volt az első komoly feladata, bár már voltak megbízásai, de kész munkát még senki nem látott tőle. De nem kellett csalatkozniuk azoknak, akik bíztak benne, nem csak a kupola lett a reneszánsz világ egyik nagy csodája, de a többi építészeti munkájával is nagy dicsőséget szerzett városának.
Miközben élete végéig dolgozott a kupolán és annak lanternáján sok egyéb feladata is volt. Elsőként az Ospedale degli Innocentire kapott megbízást, aminek oszlopos loggiáját máig csodálja a világ. Azután Cosimo de Medicitől kaphatta a megbízást a San Lorenzo templom régi sekrestyéjének a kialakítására, majd az egész templom átépítésére. 1434-ben a Santo Spirto átépítése következik, ott sokkal látványosabb átalakításokat tervezett, azt szerette volna, hogy a templom kertje egész az Arnóig érjen, hogy mindenki láthassa a túlpartról is, de ezt végül nem sikerült megvalósítania.
1441-ben kapott megbízást a Santa Croce templom mellett a Pazzi családtól egy kápolna kialakítására. Ezt a művét emlegetik talán leginkább a kupola mellett, a tökéletes reneszánsz építészet mintapéldányát látják benne. Időközben paloták tervezését is vállalja, pl. a Pitti palotáét. Nagy szívfájdalma volt viszont, hogy Cosimo de Medici nem az ő elegáns palotatervét fogadja el, hanem egy szerényebbet, mert nem akart feltűnést kelteni.
Ha nem is volt túlságosan barátságos, kedves ember, a tudását mindenki tisztelte, kiérdemelte, hogy a Duomó altemplomában, a Santa Reparatában helyezzék örök nyugalomba.

Forrásmunkák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése