Alig hihető, hogy egy ilyen jelentős művész, mint Domenico Ghirlandaio Ridolfo nevű fia majdnem ismeretlen a művészetek amatőr ismerői között. Ridolfo még csak 9 éves volt amikor az édesapja meghalt, de unokabátyjai gondoskodó pártfogásukba vették. Igaz, nem sok műve maradt fenn az utókornak, és amik igen, azokat sem könnyű megtalálni. Én most nagy örömmel tudok mutatni egy művét, nem túl jó a kép, hiszen elég sötétben volt, de amikor arra jártam, le kellett fényképeznem, mert nagyon szépnek láttam. És íme, megtaláltam végre az alkotóját! :-)
-
A Santissima Annunziata bejárata felett látható ez a mozaikból készült Angyali üdvözlete Ridolfo Ghirlandaiónak. Eddig ezt nem tudtam, örülök a felfedezésnek és annak, hogy egykor megörökítettem, mert igencsak szépnek találtam..
-
Van Firenze városfalában egy szentély, melyben egy sajnos már felismerhetetlen kép van, melyet több forrás szerint Domenico festett, de újabb hírek szerint nem ő, hanem fia, Ridolfo Ghirlandaio festette. Én valamelyik utazásom alkalmával felkerestem azt a helyet, persze maga a kép már felismerhetetlen volt..., de ebben is rejlik Firenze vonzereje, hogy olyan dolgokat is megtekintésre érdemesnek tartunk valami nosztalgiából, amik a történeten kívül igazából már mást nem tudnak nyújtani.
-
-
A szentélytől és a képtől függetlenül firenzei sétáim egyik legemlékezetesebb momentuma volt jelentős részben a réges-régi városfalakon túli oldalon sétálni. Tudom, hogy sok időbe került, de nem mindig az agyon reklámozott látványok okoznak életre szóló élményeket! Semmiért nem adnám oda azt a pár órát, amit akkor ott ezen tabernaculum keresésével eltöltöttem. Nem magáért a tabernákulumért..., különös dolog belegondolni egy városfal létezésébe, és abba, hogy a firenzeiek meg tudták vslósítani, hogy azok a falak ma is valódi határt jelentsenek, nem nőtt a város hatalmasra. Persze van itt-ott néhány épület a falon kívüli dombrészeken, de relatív kevés.
-
Nagyszerű volt az a város körüli séta, néhány órát igénybe vett, de sokért sem adnám azokat az órákat! Én azt hiszem "akkor és ott lettem igazán firenzei", és az is maradok, amíg élek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése