Fra Filippo Lippi (1406-1469) és fia, Filippino Lippi (1457-1504), művészetpártolás


Fra Filippo Lippi  (1406-1469) nagy művészi elismerésnek, de kevés tiszteletnek örvendő festő volt a reneszánsz Firenzében, de egykori otthonának, a Via dell'Ardiglione 30. számú ház falán emléktáblát helyeztek el nem annyira emberi, mint inkább művészi értékei okán.

- 

Két éves korában árvaként a nagynénje fogadta be, aki túl szegény volt ahhoz, hogy megfelelően ellássa a növekvő gyermeket, ezért 8 éves korában a karmeliták kolostorba adta. 1425-ben, 19 évesen Filippo szerzetesi esküt tett, de azért ezt az esküt bizony gyakran áthágta. Több árnyék is vetült rá, például papként gyermeke is született, aki idővel ugyancsak elismert festő lett  Filippino Lippi (1457-1504) néven. 

Az évszámokat nézve még csak 12 éves volt Filippino, amikor az apja, Filippo meghalt..., de szerencséjére örökölte apja festői tehetségét, ami a későbbiekben biztosította megélhetését.  Botticelli műhelyében végezte inaséveit és volt ő is egy a számtalan tehetséges firenzei festőpalánta között. 

Ezen fiatal festők igen szerencsések voltak azzal, hogy Firenzében születtek, mely város a művészet fellegváraként befogadta őket is művészeti közösségébe. Nem csak a Medicik voltak művészetpártolók, hanem aki csak anyagilag megtehette, választott magának festőt, aki megfestette az ő és családtagjainak képmásait, és lettek így tulajdonképpen "örök életűek" a művész munkája révén. Na meg persze rengeteg egyéb, főleg bibliai témát megjelenítő képet rendeltek a jómódú polgárok..., olykor talán nem is a művészet kedvéért, hanem csak gazdagságuk demonstrálása céljából..., illetve talán a túlvilágban történő megítélésük miatt is demonstrálták "nagylelkűségüket". Egyfajta verseny alakult ki a gazdagabb polgárok között, hogy kinek van nagyobb, szebb festmény a szalonjában valamelyik már elismert festő műveként. Erről szólt igazán a reneszánsz, magyarul újjászületés, a "sötét középkor" után versenyre keltek egymással a gazdag megrendelők a művészek foglalkoztatásában, megrendelésekkel árasztották el a firenzei felsőbb osztályok a város művészeit. Firenze így szinte művészileg és gazdaságilag is észrevétlenül újjászületett..., és hírük idővel  határokon átívelve terjedt Európában. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése